Megszoktuk az online algoritmusokat, amelyek megpróbálják kitalálni preferenciáinkat mindenre, a filmektől és a zenétől kezdve a híreken és a vásárlásig. Ez nem csak azon alapul, amit kerestünk, megnéztünk vagy meghallgattunk, hanem azon is, hogy ezek a tevékenységek hogyan viszonyulnak másokkal. Az együttműködésen alapuló szűrés, ahogyan ezt a technikát nevezik, rejtett mintákat használ viselkedésünkben és mások viselkedésében, hogy megjósolja, mely dolgokat találhatjuk érdekesnek vagy vonzónak.
De mi lenne, ha az algoritmusok az agyunk válaszait használnák fel nemcsak a viselkedésünkre? Kicsit úgy tűnhet, mint a tudományos-fantasztikus, de egy számítógép-tudományt és kognitív idegtudományt ötvöző projekt kimutatta, hogy valóban lehetséges az agyalapú együttműködési szűrés. Azáltal, hogy algoritmust alkalmaztak az egyén agyi reakcióinak mintájához, a koppenhágai és a helsinki egyetem kutatói meg tudták jósolni az ember vonzerejét egy még nem látott arc iránt.
Korábban a kutatók EEG-elektródákat helyeztek a vizsgálatban résztvevők fejére, és különböző arcok képeit mutatták meg nekik, és ezzel bebizonyították, hogy a gépi tanulás felhasználhatja az agy elektromos aktivitását annak felismerésére, hogy mely alanyok vannak a legvonzóbbak.
"Mások agytevékenységének összehasonlításával most azt is megállapítottuk, hogy megjósolhatjuk azokat az arcokat, amelyek minden résztvevő számára vonzóak lesznek, mielőtt látnák őket. Ily módon megbízható ajánlásokat tehetünk a felhasználók számára - ahogyan a streaming szolgáltatások is új filmeket javasolnak vagy a felhasználók történetén alapuló sorozat "- magyarázza Dr. Tuukka Ruotsalo, a Koppenhágai Egyetem Számítástudományi Tanszékének vezető szerzője.
Mire jó is ez?
A tanulmány egy olyan korszak felé vezető lépésnek tekinthető, amelyet egyesek "tudatos számítástechnikának" neveznek, amelyben a felhasználók a számítógépek és az idegtudományi technikák kombinációjával egyedi információkhoz juthatnak magukról. Valójában az agy-számítógép interfész, mint ismert, eszközzé válhat a jövőben.
A kutatók rámutatnak, hogy az agy-számítógép interfész eszközöknek olcsóbbá és könnyebben használhatóvá kell válniuk, mielőtt az alkalmi felhasználók kezébe kerülnének vagy a fejükre kötnék őket. A legjobb sejtésük az, hogy ehhez legalább 10 évre van szükség.
A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a technológiának jelentős kihívást jelent az agyalapú adatok visszaélések elleni védelme, és fontos, hogy a kutatói közösség gondosan mérlegelje az adatvédelmet, a tulajdonjogot és az EEG által gyűjtött nyers adatok etikai felhasználását.