A járműgyártás 9,6 százalékos és a számítástechnikai, illetve elektronikai termékek gyártásának 7,3 százalékos növekedésének köszönhetően az ipari termelés októberben 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal emelkedett a kibocsátás – jelentette csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A múlt pénteki első becslésben közölt októberi adathoz viszonyítva a második becslés nem változott. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,4 százalékkal csökkent. Az éve első tíz hónapjában az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 7,4, a belföldi értékesítés 6,2 százalékkal nőtt.
Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 6,1, míg az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártáson belül a közúti gépjármű gyártásának volumene 9,6, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,7 százalékkal nőtt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában az egyik legjelentősebb alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 25 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. A húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,1, míg a második legjelentősebb italgyártás 16,8 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben, 21,9 százalékkal a kisebb súlyú villamos berendezés gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
Folytatódott a tavaly augusztus óta tartó csökkenő tendencia a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: októberben a kibocsátás 8,0 százalékkal visszaesett. A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.
Az ipari export volumene 8,2 százalékkal, a feldolgozóiparé 9,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A járműgyártás kivitele 15,2, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerexport 8,0 százalékkal, a gyógyszerkivitel 8,4 százalékkal, a villamosberendezések exportja 27,1 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.
Az ipar belföldi értékesítése 4,1, ezen belül a feldolgozóiparé 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A szeptemberi 22,3 százalékról 5,5 százalékra esett vissza a járműgyártás belföldi értékesítésének növekedési üteme és 10,0 százalékról 1,3 százalékra az élelmiszeriparé.
A számítástechnikai és elektronikai termékek belföldi értékesítése folytatta az idei évre jellemző mélyrepülését, októberben és az első tíz hónapban egyformán 10,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gépgyártás és a villamosberendezések gyártása 8,6, illetve 28,6 százalékkal növelte belföldi eladásait. A tartós fogyasztási cikkeket gyártók 18,9 százalékkal növelték eladásaikat tavaly októberhez viszonyítva, a beruházási javak kereslete 3,9 százalékkal nőtt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly októberinél. Az új belföldi rendelések 2,4, az új exportrendelések 0,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány október végén 10,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az exportrendelések 11,0 százalékkal, a belföldi rendelések állománya 6,9 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly októberinél.