A minap néhány órán át azt hitték, bolygónk befogott egy kisbolygót. Végül kiderült, hogy az egy űreszköz, mégpedig a Gaia.

Gaia satellite

Az Európai Űrügynökség űrteleszkópja, az elsősorban a Tejútrendszer csillagai pontos pozíciójának felmérésére szánt Gaia 2013 decemberében indult. Állomáshelye a Földtől mintegy 1,5 millió km távolságban, a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja környékén van, lassan forogva onnan pásztázza az égboltot.

Április 27-én a Nemzetközi Csillagászati Uniónak a Naprendszer kis égitestjeit számon tartó központja közzétette a 2015 HP116 jelű új kisbolygó felfedezését. Ez a hawaii Pan-STARRS távcsővel talált, kb. egy méteresnek becsült átmérőjű apró égitest a pályaszámítások szerint a Föld középpontja körül keringett, vagyis olyan kisbolygónak tűnt, amelyet bolygónk gravitációs tere befogott. Az eset nem példa nélkül álló, ilyen ideiglenes holdja volt a Földnek például a 2006 RH120 jelű objektum, amely tavaly hagyta el bolygónk környezetét, de szimulációk szerint százszámra lehetnek hasonlók.

A mintegy 13 órán át a Föld természetes eredetű, ideiglenes holdjának vélt 2015 HP116 a felfedezők számítása szerint 2019 márciusig marad a Földhöz gravitációsan kötve. A későbbi ellenőrzések, az ismert mesterséges eredetű égitestek pályaadatainak tüzetesebb átvizsgálása nyomán azonban kiderült, hogy a 2015 HP116 valójában megegyezik a Gaiával. A Föld környezete tele van kisebb-nagyobb űreszközökkel és hordozórakéta-fokozatokkal, illetve ezek darabjaival. Így nem mindig könnyű kizárni, hogy nem ilyenről van-e szó az érzékeny égboltfelmérések során felbukkanó, addig ismeretlen égitestek esetén. Hasonló tévedések máskor is előfordulnak, bár igyekeznek kizárni ezeket. A Gaia fényessége mindenesetre a vártnál gyengébbnek bizonyult, ez is hátráltatta a gyors azonosítást.

Egy korábbi emlékezetes tévedés volt, amikor 2007-ben az MPC figyelmeztetett, hogy a Föld közelében fog elhaladni a 2007 VN84 jelű kis égitest. A pályaszámítások stimmeltek, az „objektumról” azonban kiderült, hogy az valójában az ESA Rosetta üstököskutató űrszondája, amely éppen a Föld melletti gravitációs lendítő manőver érdekében tartott felénk. A hintamanőver sikeres volt, s a Rosetta tavaly óta már – mint a hírekből jól tudjuk – a számára célpontul kijelölt üstökösnél van és küldi róla az érdekesebbnél érdekesebb képeket és mérési adatokat.