Az önkormányzat, az iskolák, a városban működő vállalkozások együttműködésével és a kormány támogatásával Zalaegerszegen nyílik meg az első duális szakképző központ – közölte az innovációs és technológiai miniszter a zalai megyeszékhelyen épülő duális szakképző központ építésének projektindító rendezvényén.

z01Kondor Erika, a Konép Mérnök Kft. ügyvezetője átvágja a nemzeti színű szalagot az egyetem innovációs és tudásközpontjának avatásán 2019. október 11-én – fotó: Varga György / MTI

Palkovics László kiemelte, hogy az épülő központ lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok a tanulmányaik alatt a tudás mellett gyakorlati ismereteket is szerezzenek. A 2014-ben létrejött duális képzési rendszer a nagyvállalatokra épült – emlékeztetett az innovációs és technológiai miniszter. Hozzátette, hogy a duális képzésben a kisvállalkozások is részt vesznek, de nem tudnak olyan feltételeket biztosítani, mint a nagyobb vállalkozások.

A zalai megyeszékhelyen a duális szakképző központban viszont a helyi gazdasági szereplők az önkormányzattal együttműködve tudják majd a duális képzést megvalósítani. Kifejtette, hogy a duális szakképző központokra a jól képzett munkaerő biztosítása miatt is nagy szükség van.

A második negyedévben a magyar gazdasági növekedés 5,2 százalék volt, négyszer akkora, mint az Európai Unióban. A magyar gazdaságot az ipar a high-tech tartalma viszi előre, a magas technológia viszont jól képzett szakembereket igényel, képzésüknek pedig a zalaegerszegi szakképző centrum lesz az egyik fontos eleme – hangsúlyozta Palkovics László.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) a város gazdasági fejlődéséről elmondta, hogy az elmúlt öt évben 4 ezer új munkahely jött létre Zalaegerszegen, az álláskeresők száma 2,5 százalék alá csökkent. A munkaerőhiány csökkentésére a közgyűlés 18 pontból álló csomagot fogadott el, ennek keretében bővült az ösztöndíjrendszer, 600 millió forint ráfordítással munkáshotel épült, 320 millió forintból fejlesztették az inkubátorházat.

Balaicz Zoltán kitért arra is, hogy a BGE zalaegerszegi gazdálkodási karán, október 11-én adták át az 1 milliárd forint ráfordítással elkészült innovációs és kutatóközpontot. Balaicz elmondta, hogy az 1400 négyzetméter alapterületű szakképzési központ a Széchenyi 2020 program keretében, az egykori laktanya irodaépületének helyén épül fel.

zbge02A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Gazdálkodási Kara Innovációs és Tudásközpontja az avatás napján, 2019. október 11-én – fotó: Varga György / MTI

A 600 millió forint európai uniós támogatással megvalósuló beruházást az önkormányzat 46 millió forinttal támogatta. Az üzemcsarnokban gépi forgácsoló-, hegesztő és lakatos műhelyeket és kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az új épület lehetőséget ad az ipari tanulók szakmai gyakorlati képzésére is – tette hozzá.

A projekt keretében a működéshez szükséges infrastrukturális feltételeket az önkormányzat teremti meg, míg a betelepülő termelő cégek a szükséges eszközöket, gépeket biztosítják. Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) kiemelte: a szakképző központ modern környezete segítséget nyújt ahhoz, hogy a fiatalok tapasztalatokat szerezzenek és "kedvet kapjanak" szakmához.

Palkovics László a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) zalaegerszegi gazdálkodási karán közel egymilliárd forintból kialakított Innovációs és Tudásközpont avatásán beszélt arról, hogy az IMF néhány hete értékelte a különböző országok gyártási rendszereit. A felmérés szerint Magyarország Németországgal azonos szinten áll, ami azt mutatja, hogy ma már nem csak idehozzuk és alkalmazzuk a fejlett technológiát, de képesek vagyunk a továbbfejlesztésre is.

z03Kovács Attila építész, tervező által közreadott látványterv a zalaegerszegi volt laktanya területén épülő üzemcsarnokról 2019. október 10-én – fotó: Varga György / MTI

UóPalkovics utalt arra: sokan nem gondolták volna azt sem, hogy Zalaegerszegen létrejöhet egy olyan járműipari tesztpálya, amely sok szempontból a világon is egyedülálló. Nemrég a Frankfurter Allgemeine Zeitung is azt jegyezte meg a beruházás kapcsán, hogy "orrhosszal vezet Magyarország Németország előtt" az autóipar jövőjét illetően. Palkovics László rámutatott: az innovációhoz nemcsak megfelelő környezetre és mérnökökre van szükség, de a közgazdászokra és – a robotika erkölcsi kérdései miatt – bölcsészekre is.

A miniszter a BGE érdemei között említette, hogy azon kevés egyetemek egyike, amelyik "megértette, hogy van Budapesten kívül is élet", a fővárostól távol is lehet jól működni. Zalaegerszegen, ebben a régióban az egyetem nemcsak kutatási lehetőséget biztosít és oktathatja a high-tech felépítését, működését, de ennek aktív részesévé is vált.

z04A volt laktanya területén épülő üzemcsarnok projektindító rendezvényén Zalaegerszegen 2019. október 10-én – fotó: Varga György / MTI

Dietz Ferenc, a BGE kancellárja közölte: fél évre sem volt szükség a közel egymilliárd forintból megvalósított Innovációs és Tudásközpont létrehozására, amely az oktatásnak is helyet ad. A város és térsége által néhány éve középpontba állított innováció révén felpörgött a kutatás, a duális képzés, a járműipar, az infokommunikáció és a turizmus is az állam, az önkormányzat, a piaci szereplők és a felsőoktatás széles körű együttműködésével.

Heidrich Balázs, a BGE rektora arról beszélt, hogy az egyetem stratégiai céljainak elérését tökéletesen szolgálja az új zalaegerszegi központ. A sikerre felkészítő oktatás, az alkalmazott kutatás társadalmi, gazdasági hatásainak elősegítése, a vállalkozásokkal való partnerség, illetve a fenntartható és felelős egyetem megvalósítása együttesen van jelen Zalaegerszegen, nem egy területen meghaladva a budapesti lehetőségeket is.