Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében kifejtette: a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül összesen 1886 milliárd forintnyi (5,3 milliárd eurónyi) beruházás Magyarországra hozataláról született megállapodás, amire korábban még soha sem volt példa. Mindezekhez a beruházásokhoz a kormány 270 milliárd forint (766 millió euró) támogatást nyújtott.

Illusztráció - Fotó: Alexander Tsang

Emellett megdőlt a valaha volt legnagyobb magyarországi zöldmezős beruházás rekordja is: a koreai SK Innovation ugyanis 680 milliárd forintért épít elektromos akkumulátorgyárat Iváncsán.

A nagyberuházásokért különösen éles verseny zajlott tavaly, hiszen "a világjárvány okozta gazdasági válság miatt minden nemzetgazdaság szomjazta a jó híreket és a munkahelyteremtést". Ebből a szempontból is kiemelkedik, hogy tavaly nyolc, 100 millió eurónál nagyobb beruházásról született döntés: a koreai SK Innovation mögött a szintén koreai Eco Pro végzett a második helyen, harmadik pedig a minden idők legnagyobb hazai török beruházását megvalósító Sisecam lett.

A három keleti nagyvállalatot nyugatiak követik a negyediktől a hetedik helyig: az amerikai Beckton Dickinson, a dán Lego, a német Bosch valamint a Vitesco, s a Pick révén egy magyar vállalat is magának mondhat egy 100 millió eurónál nagyobb beruházást.

"Aki figyelemmel követi a világgazdaság változásait, láthatja a Kelet szerepének jelentős erősödését", a világon végrehajtott beruházások többségét ma már a keleti tőke finanszírozza. Magyarország éppen időben, 2010-ben indította a keleti nyitás stratégiát, amelynek köszönhetően "sokszor nálunk nagyobb és erősebb nyugat-európai országok elől tudjuk elcsípni a nagy keleti vállalatok beruházásait" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Tavaly a hazánkba dedikált beruházási érték 60 százaléka keletről érkezett, 2019 után ismét a koreaiak végeztek az első helyen. Viszont az is jól látszik, hogy az európai gazdaság gerincoszlopát adó német ipar "továbbra is jól érzi magát hazánkban": a legtöbb beruházási projekt (24 az összesen 96-ból) német vállalatokhoz köthető - mutatott rá.

Kiemelte: "az elmúlt tizenkét év patrióta gazdaságpolitikája nyomán" a magyar vállalatok is egyre erősebbek, a második legtöbb beruházási projekt (14) esetében magyar vállalatokkal jött létre támogatási megállapodás.

Fontos előrelépés látható a földrajzi kiegyensúlyozottság tekintetében, egy kivétellel minden megyébe érkezett legalább két jelentős beruházás tavaly, sőt a megyék rangsorában három keleti megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar a második, harmadik és negyedik helyet foglalják el - közölte.