Mi is az az Ipar 4.0? Számtalanul tesszik fel nekünk ezeket a kérdéseket. Lássuk hát mi van a hívószavak mögöt.

Ezt a terminust külföldi szakértők definiálták, pontosabban azt jelenti: Industry 4.0 – „A Negyedik Ipari Forradalom”.

Ipari forradalom? Talán a homályos történelem órák ködös emlékeiből felvillan számunkra az 1700-as években a klasszikus ipari forradalom, amely angliából ered. De mit is jelent? A terminusa szerint: „Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak!”

Egy kis történeti áttekintés:

  1. Az első, avagy a klasszikus ipari forradalom 1750-től a 19. század közepéig tartott, és az iparosodás kezdetét jelentette. A kor legfőbb újítása a gőzgép megjelenése.
  2. A második ipari forradalmat 1870-től 1914-ig szokás számolni. Ez az időszak a vegyészet, az olajipar és az autóipar forradalmát, valamint az elektromosság megjelenését hozta magával.
  3. A második és harmadik ipari forradalom közötti, 1918-tól 1939-ig tartó időszakot a megkésett és megszakított fejlődés korának lehet nevezni, 1945-től pedig a hidegháborús haditechnikai fejlődés vívmnyait is tekinhetjük egy kisebb ipari forradalomnak.
  4. A harmadik ipari forradalom az 1970-es évektől vette kezdetét, ez az elektronika és számítógép forradalma.
  5. Napjainkban pedig már egy új időszámítás vette kezdetét: az Ipar 4.0

Mint azt tudjuk, az idősebb korosztályok több ipari forradalmat is megéltek, mondhatni a szemük előtt változott meg a világ. Sokan próbálnak lépést tartani a fejlődő technológiával. Nem kell messzire menni, elég csak arra visszaemlékezni, hogy nagyjából 20 évvel ezelőtt milyen volt először megismerkedni a számítógépekkel és az általuk nyújtott lehetőségekkel (WORD-, Excel- CAD-programok). Vagy csak gondoljunk bele, hogy miként gyorsult fel a világ az internet széleskörű elterjedésével, illetve később az okostelefonok megjelenésével.

Illusztráció – fotó: Adobe Stock 

Már alig olvasunk könyveket, helyette videókat nézünk a föld alatt közlekedő metrón, bosszankodva, ha a 4G hálózat akár 5 másodpercre is kihagy már. Hol vannak már a betárcsázós ISDN internet elérések kora? A technológia fejlődés akarva-akaratlanul átrendezi az ember – gép kapcsolati térképet, és új eljárásokat, elveket hoz magával. Várható volt, hogy a digitaizáció idővel az iparba is begyűrüzik, és szép lassan át is alakítja azt.

Az ipari létesítmények világában a következő szereplők dolgoznak együtt:

  1. A régi „papír” korosztály, akik jobban szeretnek még papíron dolgozni (mondván ha eddig jó volt, ezután is az lesz). A felhalmozott tudásuk páratlan, de a tudás átadása nehézkes számukra. ("Le van írva! A polcon lévő mappában megtalálod.") Továbbá egyesek az új technológiákat sokszor nem fejlődésnek, hanem nyűgnek érzik.
  2. Az átmeneti korosztály, akik már számítógépen nőttek fel. Ők már excel és Word nélkül meg se mozdulnak, továbbá ők a papír és elektronikus rendszerek ügyes  univerzális felhasználói. Nem rettennek meg semmitől, de már elröpülnek melletük a felgyorsult digitális világ legújabb csúcsmegoldásai.
  3. A legfrissebb generáció. Ők már úgy nöttek fel, hogy nem ismernek olyan világot amiben nincs internet, és nincs keresőmotor. Ők a jövő, ők azok akik várják, hogy betanítsák őket, de ők kérdeznek rá olyan dolgokra, hogy a 500 oldalas megvalósítási terv miért nem PDF, és miért nem lehet benne keresni?

Ebbe a közegbe robbant be a felgyorsult technológiai fejlődés, mely miatt az üzemek működését:  

  1. az idősebb korosztálynak kellene megmondania, hogy működjön,
  2. az átmeneti korosztálynak kéne optimalizálnia, és konfigurálnia,
  3. és a legfiatalabb generációnak kellene ezt a rendszert megtanulnia, használnia, hatékonyabbá tennie.

Érezni, hogy van itt valami kis nehézség a szinfalak mögött. De hát a civilizációk kialakulása soha se volt egy könnyen járható, előre kikövezett út. Az ipar 4.0 megoldások szolgáltatóinak olyan rendszereket kell kínálniuk, amelyek az egyes üzemekben lévő számtalan elemről automatikusan képes adatokat gyűjteni és elemezni, és az elemzések alapján előrejelzéseket és javaslatokat tenni (karbantartási ütemezést készíteni), amely megkönnyíti a gyártást, optimálisabbá (értsd: kiadás csökkentés) teszi az üzem működését.

De hol is tartunk most?

Ha az ipar 4.0 cikkek és megoldások között keresgélünk, akkor számtalan eszköz áll rendelkezésre úgynevezett „zöldmezős” üzemek kialakítására. Vannak javaslatok a meglévő technológiákra, új érzékelők felszerélésére (IOT), és adatok gyűjtésére.

A probléma abban rejlik, hogy sehol nem beszélnek arról, hogy azt az emberi faktort, amit a már felsorolt generációs mix alkot, hogyan lehet kezelni ebben az új működő modellben, illetve, hogy ez a generációs mix hogyan fogja ezt a lépcsőt meglépni.

Nagyon nehéz olyan megoldásokat találni, amely a meglévő generációs szokásjogokra alapozva átmeneti megoldást biztosít a már meglévő üzemeknek. Ha nagyon utána nézünk, akkor számtalan IOT adat (Big data) gyűjtésére, és tárolására képes alkalmazást találunk. Ezekben a rendszerekben sok megoldás van az adatokból történő analizálásra. Ez a jövő és szép is.

De felmerül pár kérdés az üzemeltetőben:

  1. Oké, hogy online látom a szivattyú rezgését és látom, ha javítani kell, de ehhez digitalizálni kellene annak dokumentumait, jegyzőkönyveit is. Ha karbantartom, már online kellene jegyzőkönyveznem is.
  2. A meglévő üzemenben lévő, már kiépített berendezésekről papír alapú terveim, jegyzőkönyveim vannak. Ezek hogy kerülnek be egy ilyen rendszerbe?
  3. Hogyan, és ki állítja fel a meglévő rendszerem adatainak szerkezetét? Hogyan fog több szakosztály adatai együtt működni?
  4. Most is folyik nálunk felújítás, és új rendszer kialakítása. Hogy fogom a most még félig digitális adatokat hozzárendelni az új rendszerben keletkező adatokhoz? A terveket, adatokat, új eszközöket hogyan rendelek hozzá az adatbázishoz?
  5. A karbantartónak hogyan jutattom el a berendezésről az adatokat, és ha módosítanak, hogy keletkezik ezekről a javításokról visszacsatolás?

Egy üzem online rendszerében nem csak az online adatok (bigdata, IOT) olvashatósága, elérhetősége a fontos, hanem a már meglévő, sok-sok munkával előállított adatok felvitele is. Már most is az átmeneti generációknál az üzemben szakáganként számtalan táblázat van, amelyben szétszórtan vannak meg az adatok (ne szépítsünk, ez a többség).

Az emberek nem találják a helyüket, és nem kapnak olyan megoldást, hogy ezeket a már meglévő adatokat online felületre digitalizálhassák, úgy, hogy annak elérése és kényelmi funkciói utána már a dolgozók terheit csökkentsék.

Erre mi a megoldás?

Az iparban kevesen reagáltak erre az úgymond „szürke zónára”. Univerzális megoldás nem létezik, de olyan igen, amely támogatja az online elérhetőséget, az online közös szinkronizált munkát minden korosztálynak. A struktúrák üzemre szabhatóságát, és az adatok elérését, vagy későbbiekben más, nagyobb IOT-n vagy bigdatán alapuló rendszerek kiszolgálását.

Ilyen megoldás a 100%-ban magyar fejlesztésű NEXUS ™ alkalmazás.

A programmal a már meglévő adatokhoz rendszerstruktúrákat és adattábla sablonokat lehet felállítani, azösszes szakág kiszolgálásra (Technológia, Gépészet, Irányítástechnika, Erőátvitel, Tűzjelző rendszer). A fejlesztők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az üzemben dolgozó már meglévő adatokat lehessen úgy digitális online világba átültetni, hogy az utána a benne rejlő (Know-How) tudás alapján ténylegesen kiszolgálja az üzemi dolgozók munkáját.

Az online felületen akár a műszer mellett elérhetőek az adott műszer életciklus adatai (mérőkörök, jegyzőkönyvek adatai), amelyet a kezelő a jogosultságainak megfelelően képes frissíteni, javítani, módosítani.

A rendszer alkalmas arra, hogy a már meglévő DCS/SCADA rendszerekből lehessen adatbázisokat építeni úgy, hogy arra támaszkodva a többi adatot – már ha nem kinyerhető a meglévő tervekből – lépésről lépésre fel lehessen vinni, akár karbantartás közben is. Ez által mindig pontos és aktuális adatokkal kerül feltöltésre az adatbázis.

A rendszer támogatja a párhuzamos működést, keretet ad a vállalkozóknak és a dolgozóknak az adatok felvitelére (szabványosított jegyzőkönyvek, IO lista formátumok stb.) Ez a program egy lépcsőfokot mutat számunkra, amely képes összekötni a már meglévő, papíron alapuló üzemi világunkat a kereshető, online digitális világgal.

Az ilyen rendszerek előnye, hogy a munkafolyamatokat optimálisabban, gyorsabban lehet elvégezni, az adatvesztés minimalizálása mellet. Ez nem csak a hatósági megfelelésben segít, hanem az üzemi dolgozók terheltségének csökkentésében is, ami – mint tudjuk – szintén segít a hatékonyság növelésében, vagyis profitott termel.

Egy kis gyakorlati bemutatóhoz nézze meg fentebb videónkat, további kérdésekkel pedig keresse a fejlesztőket!