Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése nemzetgazdasági, iparági és vállalati szinten is versenyképesség-növelő hatású, valamint új üzleti lehetőségeket is generál.
A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke Horváth Péter János a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki online konferenciáján felidézte, hogy a Nemzeti energiastratégiában és a Nemzeti energia- és klímatervben Magyarország vállalta, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös értéket.
A 2021-2030-as időszakra vállalt kötelezettség évi 7 PJ új megtakarítás kitűzésével érhető el. A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programokkal ennek csak a felét sikerült elérni, ezért született döntés az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetéséről.
Az idén életbe lépett rendszer lényege, hogy a földgáz- és villamosenergia-kiskereskedőknek, egyetemes szolgáltatóknak, valamint a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő vállalkozásoknak olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek meghatározott megtakarítást eredményeznek a végfelhasználóknál - ismertette Horváth Péter János.
Példaként említette, hogy ilyen lehet egy igazoltan energiamegtakarításra ösztönző kampány, szemléletformáló akció is, vagy a végfelhasználóknál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás.
Hangsúlyozta, hogy az új rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy, hogy a lakossági energiaárak stabilitása továbbra is fennmarad .
A rendszer végrehajtó hatósága a MEKH, a hivatal határozza meg a kötelezettségek mértékét, gyűjti a bejelentett megtakarításokat, ellenőrzi azok hitelességét és az előírt kötelezettségek teljesítését - jelezte a hivatal elnöke.