A Zvezda kiszolgáló modulról a Poiszk kis kutatómodulhoz csatlakoztatták át kézi vezérléssel hétfőn a Szojuz MSZ-13 űrhajót.
A Fedor androidot szállító Szojuz MSZ-14 űrhajó nem tudott automata üzemmódban csatlakozni szombaton a Poiszk (Kutatás) modulhoz. Az átcsatlakoztatást a koroljovi irányítóközpont tájékoztatása szerint Alekszandr Szkvorcov orosz kozmonauta irányította, Andrew Morgannek, az amerikai NASA és Luca Parmittanónak, az európai ESA űrkutatási hivatal űrhajósának a részvételével. Ők hárman a Szojuz MSZ-13 fedélzetén érkeztek az űrállomásra.
A Szojuz MSZ-14 űrhajó csatlakoztatására kedd hajnalban tesznek újabb kísérletet, ezúttal a Zvezda (Csillag) modulhoz próbálják meg dokkoltatni. Szombaton ez nem sikerült, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, mert probléma merült fel az űrállomáson lévő, Kursz (Irány) elnevezésű automata dokkolórendszer jelerősítőjével, és az űrhajónál eddig soha nem tapasztalt kilengést észleltek. Az űrhajóval 99 méterre közelítették meg a Poiszk modult, majd visszatérítették a biztonságos 279 méteres távolságra.
A Nemzetközi Űrállomás – fotó: NASA
A Szojuz űrhajó csütörtökön startolt a kazahsztáni Bajkonurból, fedélzetén egy ember alakú robottal, Fedorral (oroszosan: Fjodorral), "akinek" a neve a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből lett. A robot, amelyet a távlati tervek szerint űrállomások építésére és hosszú távú űrrepülésre akarnak felhasználni, távirányítással az őt navigáló ember mozdulatait utánozza, de korlátozottan önálló cselekvésre is képes.
Vlagyimir Szolovjov, az űrmisszió orosz részének vezetője szombaton azzal indokolta a Szojuz MSZ-14 csatlakoztatására kijelölt modul cseréjét, hogy a Zvezdához történő automatikus dokkoláskor több lehetőség adódik a művelet ellenőrzésére.
Fedor, az orosz robotűrhajós
Fedor, "aki" elnevezését a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes.
A robot fejlesztése 2014-ben kezdődött Avatar néven, eredetileg a lakosságnak a katasztrófa idején való mentéséért felelős rendkívüli helyzetek minisztériumának irányítása alatt. Később Moszkva hasznosnak ítélte, hogy az űrkutatásba is bevonják nehéz és veszélyes feladatok elvégzésére. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat vezérigazgatója augusztus 1-jén jelentette Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy Fedor az űrállomásra készül. Az android előbb az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta, majd a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait fogja lemásolni. Az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta.
Fedor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas robonauta. Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állani. Fedort fokozatosan egyre bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd. "A Skybot F-850 nagyon barátságos és humorérzéke is van" – jelentette ki Alekszandr Blosenko, a Roszkoszmosz tudományos tanácsadója a Sputnik News hírügynökségnek. A szakember szerint az android nemcsak köszönni tud, hanem a legkülönbözőbb témákról társalogni is, a megalkotóitól kezdve a világűrön át a filozófiáig. Hozzátette ugyanakkor:, hogy több algoritmus is biztosítja, hogy Fedor az űrállomás fedélzetén ne tegyen váratlan mozdulatokat.
Az android a tervek szerint szombaton csatlakozik majd az űrállomás személyzetéhez és tíz nap után tér majd vissza a Földre. Utazására a Roszkoszmosz közlése szerint elkíséri majd egy Maruszja nevű kötött űrhajósbaba is, amely ha a súlytalanság állapotában lebegni kezd – csakúgy mint a kozmonauták által magukkal vitt játékok –, azt fogja jelezni, hogy az űrhajó elhagyta a földi gravitációt.