Tizenhét éves mélypontra esett az ipari termelés növekedésének üteme, és alulmúlta a várakozásokat a kiskereskedelmi forgalom bővülése is Kínában júliusban, ami fokozza a nyomást a pekingi vezetésre, hogy további intézkedésekkel élénkítse a gazdaságot az Egyesült Államokkal való kereskedelmi háború kiszélesedésének közepette.
A kínai statisztikai hivatal szerdán közölt adatai szerint az ipari termelés 4,8 százalékkal növekedett júliusban a tavalyi év azonos hónapjához képest, miközben elemzők 5,8 százalékos bővülést vártak a júniusi 6,3 százalék után. A váratlanul gyenge adat hátterében az állhat, hogy az Egyesült Államok májusban emelte a kínai árucikkek jelentős részére kivetett pótvámot, ezzel csökkentve a kínai árucikkek iránti külföldi keresletet, ráadásul az a hazai kereslet is nyomott maradt.
A kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 7,6 százalékkal emelkedett júliusban, ezzel beigazolva azokat az elemzői várakozásokat, miszerint a júniusi 9,8 százalékos bővülés csupán átmeneti, kimagasló eredmény volt. Elemzők 8,6 százalékos növekedésre számítottak júliusról. Az állóeszköz-beruházások 5,7 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához képest az idei első hét hónapban, gyengébben a várt 5,9 százaléknál és az előző hónapban jelentett 5,8 százaléknál is.
A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme a január-júniusban mért 5,7 százalékról 5,4 százalékra lassult az idei első hét hónapban, ami azt jelzi, hogy a szektor nehézségekkel küzd, dacára a jegybank erőfeszítéseinek, amellyel igyekszik még több hitelt biztosítani a készpénzhiánnyal küszködő vállalatoknak. Az ingatlanpiaci beruházások növekedése a júniusi 10,9 százalék után szintén lassult: január-júliusban 10,6 százalékkal bővült, de még így is a szerdán közölt adatsor kevés pozitívumának egyikét jelentette.
Kína gazdasági növekedése a tavaly óta bevezetett élénkítő intézkedések ellenére csaknem 30 éves mélypontra lassult az idei második negyedévben. A befektetési kedv pedig alábbhagyott, a befektetők ugyanis attól tartanak, hogy a világ két legnagyobb gazdasága közötti elhúzódó kereskedelmi háború globális visszaeséshez vezethet. A kölcsönösen kivetett büntetővámok már érzékeltették hatásukat a világkereskedelemre, egyes gyártók pedig arra kényszerültek, hogy Kínából a szomszédos országokba helyezzék át üzemeiket és építsék ki újra ellátási láncukat.
A kínai ipari minisztérium július végén úgy nyilatkozott: hatalmas erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az ország elérje az ipari termelés 2019-re kitűzött, 5,5 és 6 százalék közötti növekedésének célját. Reménykeltő lehet azonban, hogy az amerikai kormány kedden bejelentette: Donald Trump amerikai elnök augusztus elsején közzétett rendelkezése ellenére mégsem sújt pótvámmal bizonyos kínai importtermékeket, egy sor másik árucikk esetében pedig szeptember 1-ről december 15-re halasztja a 10 százalékos pótlólagos vámtarifa kivetését.
A bejelentést követően lejtmenetről szárnyalásba csaptak át a tőzsdék, az olaj világpiaci ára több mint 3 százalékos pluszba ugrott, emelkedtek az amerikai államkötvények hozamai és erősödött a dollár. A kínai GDP tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a gazdasági növekedés üteme a 6,0 és 6,5 százalékos sávba essen.