Horvátország teljes mértékben a szlovéniai döntéshozatal dinamikájától függ. Ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket - hangsúlyozta Andrej Plenković, Horvátország miniszterelnöke.

A Krško atomerőmű - Fotó: Katja143

Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,5 milliárd kWh áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, s a horváténak mintegy ötödét fedezi.

Janez Janša, Szlovénia miniszterelnöke elmondta, hogy az atomerőmű bővítésről szóló döntést már elfogadta a kormány. Horvátországnak és Szlovéniának szerencséje van, mert az új blokk megépítésnek helyszíne már elérhető.

"Nincsenek olyan nehézségeink, mint más európai kollégáinknak, akik most ebben az irányban gondolkodnak".

Janša emlékeztetett: Szlovénia vállalta, hogy 2033-ig leállítja a szénalapú villamosenergia-termelését és bezárja a sostanji széntüzelésű hőerőművet. "De ezt csak akkor tehetjük meg, ha kiépül a krskói atomerőmű új blokkja" - tette hozzá.

A két kormányfő tárgyalt a horvátországi Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásainak kihasználásáról is.

Plenković közölte: az illetékes miniszterek a jövő héten találkoznak, hogy megerősítsék a két ország közötti energetikai együttműködést, miután Oroszország Ukrajna elleni támadása megzavarta Európa energetikai terveit.

Hozzátette: Horvátország 2,6-ról már 2,9 milliárd köbméterre növelte az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitását, és szakértők szerint ez még legfeljebb 3,5 milliárdra növelhető.

Plenković ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a meglévő gázvezetékek és gázelosztók kapacitásait is bővíteni kell.

Janša szerint most más európai országok is fontolóra veszik, hogy LNG-terminált építsenek és várhatóan erre uniós támogatások is elérhetőek lesznek.