2020-ban a terveknek megfelelően elindulhat az Egyesült Arab Emírségek, és egyben az arab világ első bolygóközi űrszondája, a Hope (Reménység) a Marshoz.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ez évi, január 30. és február 10. között Bécsben tartott ülésén a hagyományoknak megfelelően számos résztvevő ország és szervezet szakmai előadásban számolt be eredményeiről, terveiről. Az alábbiakan „az űrtechnológia a társadalmi és gazdasági fejlődés szolgálatában” napirendi pontban az Egyesült Arab Emírségek részéről elhangzott előadás alapján kerül bemutatásra a tervezett Mars-szonda.
Az Egyesült Arab Emírségek 2020-ban űrszondát tervez indítani a Marshoz. Tavaly az államszövetség az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) tagja lett, idén szakmai előadásban számoltak be a Mars-szondájuk fejlesztéséről. Eddig minden a tervek szerint halad, csúszás nincs, tartják a 2020-as indítási időpontot. (Csúszás szóba sem jöhet, hiszen a szonda legfontosabb céljaként azt említik, hogy az Egyesült Arab Emírségek létrehozásának 50. évfordulóján, vagyis 2021. december 2-án már a Mars körül kell keringenie. Nem késhetik tehát le a 2020-as indítási ablakot!) Az elhangzott előadásból újabb részletek derültek ki a szondáról.
Az EMM (Emirates Mars Mission) küldetés célját illetően a jeles évforduló méltó megünneplésén kívül inkább csak általánosságok hangzottak el (hozzájárul a tudomány és a technológia fejlődéséhez az Emírségekben, fejleszti az államszövetség tudományos lehetőségeit, az Emírségek tudósai nagyobb szerephez jutnak a nemzetközi tudományos együttműködésben). Tényleges tudományos feladata a Mars légkörének vizsgálata lesz, ezen belül az időjárási jelenségek vizsgálata, annak kiderítése, milyen hatással vannak a légkör alsó rétegének változásai a felsőlégkörre, továbbá tanulmányozni akarják a Mars légkörének erózióját és az éghajlat évszakos változásait. A küldetés során 1000 GB adatot akarnak gyűjteni.
A Hope szondát a tervek szerint 2020 nyarán (várhatóan júliusban), japán H-IIA hordozórakétával a Tanegashima Űrközpontból indítják. Az 1500 kg tömegű szonda 2021 elején érkezik a Marshoz, ahol először 500 és 44 000 km közötti magasságú, elnyúlt ellipszispályára áll. Ezután a pericentrum magasságát fokozatosan megemelik, így alakul ki a tudományos vizsgálatokhoz a 20 000 és 43 000 km közötti magasságú, már csak enyhén elnyúlt, 55 óra keringési idejű pálya a vörös bolygó körül. A pálya hajlása 25° lesz, és amint az ábráról látható, pericentrumban körülbelül akkora lesz a távolsága a bolygóról, mint a külsőbb hold, a Deimos távolsága. A manőverek végrehajtása után a tudományos program végrehajtása 2021 májusában kezdődhet.
A Hope három tudományos műszert visz magával.
- Az EMUS a távoli ibolyántúli tartományban (100–170 nm) működő, képalkotó spektrométer, fő feladata a Mars termoszférájának (100–200 km magasságban) vizsgálata, illetve a hidrogén és az oxigén elszökésének mérése. A műszer térbeli felbontása kb. 300 km, ami az átfogó légköri vizsgálatokhoz elég.
- Az EMIRS infravörös spektrométer a 6–40 µm sávban dolgozik, feladata a légkörben lebegő por, valamint a vízjégből álló felhők megfigyelése, az időjárási jelenségek követése, a CO2 abszorpciós sávjában pedig a Mars légköre általános állapotának követése.
- Az EXI három ibolyántúli és három látható (kék, zöld, vörös) sávban vizsgálja a Marsot, utóbbiakból a Mars színes képét állítja elő, az ibolyántúli tartományban pedig a port, a vízjég-felhőket és az ózont követi. A tudományos adatgyűjtés az EMM küldetés alapszakaszában 2 évig tart, de további két évvel kiterjeszthető. Utóbbi esetben a küldetés vége 2025-re várható.