A tervek szerint a holdbázis a világ országainak összefogásából valósulhat meg, résztvevő nemzetek közösen építenék fel és használnák a létesítményt.
A jelenlegi közlemény szerint az Egyesült Államok, Kína, India és Japán biztosan részt vesz a projektben, ezen kívül kisebb támogatással más országok is hozzájárulnának a beruházás sikeréhez. Elsőre úgy tűnhet, hogy a holdbázis felépítése egy elérhetetlen vállalkozás, azonban a megfelelő mértékű tőke és befektetett energia mellett kivitelezhető a projekt.
A holdbázis felépítése ismét összefoghatná a világot egy új nagyszabású űrprojekt megvalósítása érdekében, a Nemzetközi Űrállomás után ez lehetne a második nagy globális beruházás. Még kevés konkrétumot tudni az ügyben, azonban az biztos, hogy mindenki eltökélt a holdbázis ügyében.
A kölni Űrhajós Akadémián nemrég tartottak egy konferenciát a témában, amely főként a holdbázis felépítését és fenntarthatóságát taglalta. A rendezvény után egyértelművé vált az is, hogy a Hold felszínén megtalálható kőzetek hasznosításával hatékonyan képesek lehetnek előállítani az építkezéshez szükséges anyagokat akár ott helyben is. Emellett bőven akadnak kiaknázásra váró erőforrások is a Holdon, ilyen például a sarkok közelében található jég és az állandóan napsütötte területek.
A meganyi pozitívum mellett azonban található jó pár potenciális veszélyforrás is, ilyen például a kozmikus sugárzás a mikro-meteorok és az extrém hőmérséklet. Ezeket úgy küszöbölnék ki, hogy a Hold talajából készült kupolával vonnák be az épületeket.
A holdbázis felépítése igen költséges vállalkozás, így minden módszert le kell tesztelni a földön szimulált körülmények között. A nagyszabású terv megvalósulni látszik, azonban nem a közeljövőben. A szükséges technológiák kifejlesztése akár húsz évet is igénybe vehet, ez pedig azt jelenti, hogy egy hosszabb távú tervként kell gondolnunk a holdbázis felépítésére.