Az Európai Űrügynökség (ESA) kínai partnerével együtt pályázatot hirdetett tudományos űreszköz megvalósítására, 2021-es startra.

earth

Miközben az amerikai–kínai űrkapcsolatok fejlesztésének amerikai részről törvényi akadályai vannak, az európaiak szívesen együttműködnek az űrtevékenység területén jelentős fejlődést mutató ázsiai ország szakembereivel. A hamarosan, március 16-án záruló pályázat keretében 2021-ben indítandó, csillagászati, a Hold és a Mars kivételével a Naprendszert kutató, vagy fizikai alapkutatásokat végző űreszköz koncepciójával lehet versenybe szállni. Az ESA és a Kínai Tudományos Akadémia azután tette közzé közös felhívását, hogy tavaly Kínában, illetve Dániában konferenciákon ismerkedtek meg a szóba jöhető programötletekkel.

A további részletes megvalósíthatósági tanulmány céljára még az idén ki szeretnék választani a legígéretesebb pályázatot. Ha minden jól megy, a konkrét fejlesztés 2017-ben indulhat. A pályázás feltétele, hogy a projektnek Kínában és az ESA egyik tagállamában is legyen vezető kutatója, valamint a tudományos berendezéseket is egymás közt megosztva készítsék el. Az űreszköz tömege legfeljebb 300 kg lehet, és két-három éves aktív élettartamra kell tervezni. A tudományos műszeregyüttes tömege nem haladhatja meg a 60 kg-ot. Az ESA terminológiájával tehát ez egy kis méretű (S, small-class) műhold lesz. Ezeknek a maximális költségvetése 50 millió euró. Kínai részről hasonló hozzájárulás várható. „Természetesen” nem lehetséges a Kínába való kiviteli tilalommal sújtott amerikai alkatrészek, részegységek felhasználása.

A kiírás nem határozza meg, hogy a műhold kiszolgáló egységét jelentő, a műszereket szállító platform Kínában vagy Európában épüljön. Hordozórakétaként is egyaránt számításba jöhet az európai Vega vagy a kínai Hosszú Menetelés-2C és -2D, de akár az európai kezelésben levő Kourou űrközpontból indítható orosz Szojuz is.

Az európaiak és a kínaiak tudományos űregyüttműködése nem mai keletű. 2003-ban és 2004-ben indult a Double Star műholdpáros, a földi magnetoszféra, a Nap és a Föld kölcsönhatása vizsgálatára. Jelenleg a két űrhatalom irányítói azt is tervezik, hogy európai űrhajóst küldjenek a majdan megépülő kínai űrállomás fedélzetére.