Az európai Copernicus földmegfigyelő program következő műholdja, a Sentinel-2B magyar idő szerint március 7-én hajnalban startol Kourouból. A Sentinel 2-es jelzésű sorozatának optikai és infravörös távérzékelést végző műholdjai közül az első, a Sentinel-2A 2015. június 23-án állt pályára.
A Dél-Amerikában, Francia Guyanában fekvő starthelyről a legkisebb európai hordozórakéta, a Vega fogja a műholdat alacsony Föld körüli pályára juttatni. A március 7-én 2:49-re tervezett indítás alkalmából az Európai Űrügynökség (ESA) irányítóközpontjában – European Space Operations Centre, ESOC –, a németországi Darmstadtban nagyszabású médiaeseményt rendeznek, amit az érdeklődők internetes közvetítés segítségével követhetnek majd.
A Copernicus program különböző feladatokat ellátó műholdjainak neve Sentinel – magyarul: őrszem. A Sentinel 2-es jelzésű sorozatának optikai és infravörös távérzékelést végző műholdjai közül az első, a Sentinel-2A 2015. június 23-án állt pályára. Azonos felszereltségű társa, a hamarosan felbocsátandó Sentinel-2B hasonló pályára kerül, de keringése közben mindig a Föld szemben levő pontja fölött repül majd. Így az immár két műholdból álló rendszer még rövidebb visszaérési idővel képes felvételeket készíteni a földfelszín adott területeiről.
A Sentinel-2 műholdak 13 színben (a látható és a közeli infravörös fény hullámhosszain), 290 km széles sávban képezik le a felszínt. A Sentinel-2B beüzemelése és kalibrációja a márciusi startot követően néhány hónapot vehet igénybe. Utána válnak majd elérhetővé a szolgálatszerűen gyűjtött adatok a Copernicus felhasználók számára. A Sentinel-2 műholdakat az Airbus Defence and Space cég által vezetett, mintegy 60 beszállítóból álló konzorcium építette. Közöttük fontos szerep jutott egy magyar űripari cégnek, a miskolci Admatis Kft-nek, akik – hazai partnereket bevonva – számos szerkezeti egységet készítettek az űreszközökhöz.
A Copernicus az Európai Uniónak az ESA-val együttműködésben végrehajtott nagyszabású programja. Célja pontos, gyors, megbízható és könnyen hozzáférhető információval szolgálni a Földről: a szárazföldek felszínéről, a tengerekről és óceánokról, a légkörről. A számos alkalmazási területe közé tartozik a környezetvédelem, a klímaváltozás kutatása, természeti katasztrófák megelőzése, illetve következményeik elhárításának segítése, a felszínborítás és földhasználat változásának nyomon követése, a növényzet fejlődésének monitorozása, mezőgazdasági termésbecslés, erdőgazdálkodás.