A Mars terraformálása többször is előkerült már a közelmúltban és több lehetséges módszert is felvetettek már a témában. A fő cél az, hogy a légkört és a klímát a földihez hasonlóvá tudjuk tenni, így a földi élőlényeknek megfelelő élőhelyet létrehozva. Ennek az egyik lehetséges kiindulópontja, hogy a kőzetekben megkötött szén-dioxid felszabadításával és a légkörbe juttatásával, a létrejövő üvegházhatás révén fel lehetne melegíteni a Marsot.

mars

A Mars évmilliárdokkal ezelőtt sűrű, főleg szén-dioxidból álló légkörrel rendelkezhetett. Ez idő tájt folyékony halmazállapotú víz is volt a felszínén, amire több, egymástól független adat is utal. Elvileg nem lehetetlen az a feltételezés, hogy a légköri szén-dioxid a kőzetekben kötődött meg. Ha ez így volna, ennek a mennyiségnek a felszabadításával akár a terraformáláson is gondolkodhatnánk.

A NASA MAVEN űrszondája bő egy éve, 2014 szeptembere óta kering, és 2014 novembere óta végzi rendszeres méréseit a Mars körül. Fő feladata épp a légkör vizsgálata, a valamikori sűrű légkör eltűnési okának kiderítése volt. Az eddig gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a légkörben egykor volt gázok nem a bolygón kötődtek meg, hanem a világűr irányába távoztak. A MAVEN adataival dolgozó kutatóknak sikerült megállapítaniuk a légköri gázok elszökésének mostani sebességét (kb. 100 g másodperc), és kimutatniuk, hogy napkitörések alkalmával ez jelentősen megnövekszik. A korai Naprendszerben a kitörések ráadásul gyakoribbak voltak. Eredményeiket a Science magazinban és a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikálták.

A Mars mostani klímáját és „lakhatóságát” meghatározó események mintegy 4,2 milliárd évvel ezelőtt történhettek, amikor a bolygó elvesztette globális mágneses terét. Onnantól kezdve a napszél és az erős napkitörések hatása ellen nem áll rendelkezésre a magnetoszféra, így a légkör jelentős része folyamatosan eltávozott az égitestről.

A videón megfigyelhető a napszél hatása

Mindez nem jelenti azt, hogy a Mars terraformálása teljesen elképzelhetetlen. A sarki jégsapkákban például van szárazjég összetevő is. Egyelőre arról van szó, hogy az emberiség első küldöttei talán a 2030-as évtizedben eljuthatnak a vörös bolygóra, feltéve, ha a NASA-nak sikerül tartania a terveket.