Tavaly furcsa dolgok történtek két különböző Iridium műholddal is. Nagy valószínűséggel az űrszemét állhat a dolog mögött.
Az alacsony pályán keringő űreszközöket használó műholdas alapú mobiltelefonos és adatátviteli rendszer két holdját 2014-ben feltehetően űrszemét-becsapódás érhette. A Föld körül keringő apró, főleg szétdarabolódott űreszközökből származó törmelékdarabok – mivel számuk folyamatosan növekszik – egyre nagyobb kockázatot jelentenek az aktív műholdak számára. A műhold konstelláció egyik tagja (Iridium-33) volt az áldozata az elmúlt évek legsúlyosabb űrszemét-incidensének is, amikor 2009 februárjában egy már irányítatlanul keringő orosz katonai műholddal ütközött. A balesetben a két űreszközből jelentős, sok ezer darabból álló új törmelékfelhő keletkezett.
A tavalyi két eset nem volt ennyire súlyos. Az érintett Iridium holdak nem hogy nem semmisültek meg, de továbbra is működnek. Mégis úgy fest, hogy az amerikai légierő által üzemeltetett földi radaros és optikai követőhálózat (U.S. Joint Space Operations Center) számára is ismeretlen törmelékdarabokkal találkozhattak. Az első esetben legalábbis, amely 2014. június 7-én történt, az Iridium-47 műholdról 10 darab leválását észlelte a követőhálózat. Ezek közül némelyik 80 m/s sebességgel hagyta el a műhold környezetét, és mintegy 300 km-rel magasabb pályán kötött ki. Mindez egy nagy energiájú eseményre, egy nagy sebességgel becsapódó űrszemétdarabra vagy a fedélzeten történt robbanásra utal – de ez utóbbira semmi más jel nem mutat.
Egy másik műholdról, az Iridium-91-ről november 30-án négy darab vált le, de azok sebessége alig tért el az űreszköz pálya menti sebességétől. Ennélfogva egy ideig a műhold közvetlen közelében keringtek a Föld körül, immár önálló pályán. A gyanú szerint ezt is okozhatta egy űrtörmelék ütközése, aminek során a külső szigetelés darabjai válhattak le. Az Iridium-47 és -91 is működőképes maradt.
Az amerikai követőhálózat rendszeres figyelmeztetéseket ad ki a nemzetközi vagy magán-műholdüzemeltetők számára, ha egy ismert törmelékdarab pályáján veszélyes közelségben keresztezné a működő műholdak útját. Ebben az esetben – ha az üzemeltetőnek ez egyáltalán módjában áll – pályamódosító manőverrel igyekeznek kitérni az ütközés elől. A folyamatosan követett 23 ezer körüli objektum mérete kosárlabdányi vagy nagyobb. De ez csak alig 5%-a az űrszemétdarabok seregének, a kisebb tárgyak észrevétlenül veszélyeztethetik az értékes űreszközöket. Az amerikai légierő a Lockheed Martin cég bevonásával most dolgozik egy modernizált megfigyelőrendszeren, amely alacsony pályákon teniszlabdányi méretű célpontokkal is megbirkózik majd, mintegy 200 ezerre emelve a katalogizált törmelékdarabok számát.