2024-ig folytatódhat a nemzetközi együttműködés, de az oroszok utána a saját moduljaikból saját űrállomást szeretnének csinálni.
Tavaly januárban vetették fel az Egyesült Államokban, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működtetését érdemes volna az addig tervezett 2020 helyett legalább 2024-ig folytatni. Technikailag ennek nem lenne akadálya, akár még 2028-ig sem. A komplexum felépítésébe fektetett hatalmas összegek pedig jobban megtérülnének, ha a Föld körüli pályán keringő kutatólaboratóriumot négy évvel tovább hasznosítanák. Az élettartam kitolásához azonban a nemzetközi partnerek, közülük is elsősorban Oroszország elkötelezettsége (és pénze) is szükséges.
Az Orosz Űrügynökség (Roszkoszmosz) a napokban jelentette be azt az emberes űrrepülőgépes programjuk jövőjére vonatkozó stratégiai döntést, hogy az ISS fenntartásában ők is 2024-ig vállalnak szerepet. Korábban félő volt, hogy az ukrajnai válság tavalyi kitörése, a Krím területének elfoglalása nyomán bevezetett nyugati szankciók hatására az orosz fél kihátrál az ISS 2020 utáni működtetéséből.
A most közzétett legújabb orosz szándékok szerint a 2024 után következő időszak viszont a „szétszerelésé” lehet. Az az elképzelésük, hogy a saját építésű, új – még fent sem levő, hosszú késedelem után a következő években felbocsátandó – moduljaik lekapcsolásával egy önálló, kizárólag orosz űrállomást alakítanak ki. Egy többcélú kutatólaboratórium (Nauka modul), egy dokkolóegység és egy tudományos és energiaellátó modul együtt biztosíthatná az orosz emberes űrrepülési program folytatását. Ez egyébként az alacsony Föld körüli pályákon túl a 2030-as évekre a Hold meglátogatását is beütemezi, de egyelőre különösebb részletek nem ismertek. Ezt megelőzően, a 2020-as évek során automata keringő és felszínre leszálló űreszközök sorozatával készítenék elő az emberes repülést.
Hogy mi lenne a sorsa az ISS régóta szolgálatban levő orosz egységeinek, arra a mostani közlemény nem tér ki. Ezek a Zvezda kiszolgálómodul, a Zarja tárolóegység, és kisebb dokkolóhelyek. Mire eljön a 2024-es év, addigra a legtöbb régi orosz modul már több mint két évtizedet szolgál majd az űrben – túl az eredetileg tervezett élettartamán.
Ami az ISS programjában részt vevő többi nemzetközi partnert illeti, az Európai Űrügynökségnél (ESA) a tagállamok képviselői 2016-ban szavazhatnak a 2020 utáni folytatásról, vagyis a plusz költségek előteremtéséről. Egyelőre Kanadában és Japánban is gondolkodnak a dolgon.