Az EU-ba való csatlakozásnak rengeteg vonatkozása van, ezek között csupán egyetlen a robbanásveszélyes környezetben üzemelő eszközökkel kapcsolatos EU szabályozás. Ismeretterjesztő sorozatunkban ezt mutatjuk be olvasóinknak. A cikkek szövege csupán magyarázat, nem a hivatalos irat fordítása!
Egységes elbírálás
Bár jelenleg az EU tagállamok meglehetősen azonos módon szabályozzák a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések gyártását, minősítését, forgalmazását, üzembehelyezését és üzemvitelét (EuroNorm szabványok által előrt módon.), mégis adódnak különbségek. Ezek 2003.június 30-án eltűnnek, hiszen lejár az a türelmi (átállási) időszak, amit az EU Tanácsa a tagállamoknak és azok piaci szereplőinek adott. Mivel Magyarország valószínűleg ezen időpont után fog csatlakozni, számunkra is kötelező lesz az Európai Parlament 94/9/EC Direktívája, amit a szakmában - kissé egyszerűsítve - "ATEX"-nek neveznek. A csatlakozástól eltekintve fontos a dolog azok számára is, akik az EU-ba "EX"-es terméket kívánnak exportálni.
Mire vonatkozik?
Robbanásveszélyes környezetben üzemeltetni szándékozott készülékekre és védelmi rendszerekre, valamint olyan készülékekre, melyek a robbanásveszélyes térségen kívül üzemelnek, ám működésük hozzájárul a "benn" üzemelő eszköz robbanás elleni védelméhez (pl. Zener-gát).
Készülék
Minden olyan stabil vagy mobil eszköz, gép, stb., melyet robbanásveszélyes anyagok előállítása, szállítása, tárolása, átalakítása, mérése, szabályozása céljából szándékoznak használni, és gyújtóforrásként működhetnek.
Védelmi rendszer
Olyan rendszer, melyet arra terveztek, hogy a már bekövetkezett robbanást azonnal leállítsa vagy korlátozza. Ez lehet egy külön rendszer, de beépülhet készülékbe is.
Alkatrész: Az EN 600079 leírja, mikor minősül valami alkatrésznek. Tipikus alkatrészek: Biztosíték, relé, sorkapocs... Az alkatrészeknek azonban még csak CE jelüléssel sem kötelező rendelkezniük.
Mire nem vonatkozik?
- Gyógyászati környezetben üzemelő gyógyászati berendezésekre
- robbanó- és instabil vegyianyagok jelenlétében üzemelő készülékekre és védelmi rendszerekre
- Háztartásban használt berendezésekre (!)
- Egyéni védőfelszerelésekre - hacsak nem gyújtóforrás
- Tengerjáró hajók és egyebek, melyek az IMO alá esnek.
- Személyszállító járművek - hacsak nem kifejezetten robbanásveszélyes környezetbe készültek.
- A fegyveres erők speciális eszközei...
Kire vonatkozik?
Mindazon személyekre, akik "Ex"-es terméket forgalmaznak, illetve üzembe helyeznek. Az üzemeltetőkre viszont nem ez, hanem egy külön direktíva, a 89/655/EEC vonatkozik !
Mit szabad eladni (venni)?
Csak olyan ATEX eszköz kerülhet EU forgalomba, mely a gyártásból kikerülés ill. az import pillanatában megfelel a fenti direktívának. A forgalomba kerülés pillanata a döntő! Lehetséges ugyanis hogy pl. egy nem EU (pl. japán) gyártó az EU-n belüli hivatalos képviseletének leszállítson olyan eszközt, mely nem rendelkezik megfelelő bizonylatokkal. Amikor azonban a képviselet eladja, a papíroknak már rendben kell lenniük... Érdekesség, hogy az EU-ban terjesztett katalógusokban feltűnő helyen fel kell tüntetni, ha a termék nem ATEX konform. Ugyanez a helyzet a kiállított eszközökkel is. Tisztázatlan a web-en közzétett katalógusok helyzete, mivel azokat EU-ból is elérhetik...
Összeszerelés
Aki több, ATEX-es készülékből épít össze egy - bonyolultabb - készüléket, és azt így összeszerelve, komplett eszközként hozza forgalomba, maga is gyártónak minősül. Fontos ez azoknak, akik valamiféle "EX"-es, tokozatba szerelt készüléket kívánnak az EU-ba exportálni. Ugyanúgy bizonylatolni kell!
Telepítés
Természetesen nem számít gyártásnak, ha egy vagy több eladótól ATEX-es termékeket vásárolva, azokat a felhasználó üzemébe telepítjük, összekötözzük, rendszert építünk belőlük. A telepítőnek azonban írásban garantálnia kell, hogy az általa telepített ATEX-es eszközök továbbra is megőrizték bizonylatolt paramétereiket.
Keskeny a határ
Meddig számít a tevékenység összeszerelésnek, és honnantól telepítés? Fontos a határ meghúzása. Erre vonatkozóan a forgalombahozás pillanata lényeges: Ha akkor a termék már összeállt, komplett egységet képez, akkor összeszerelésről van szó. Bizonylatolni kell!
Térségek besorolása
Az EuroNorm korábbi besorolási rendszere a robbanásveszélyes térségeket ZÓNÁKBA sorolja, s ez a helyzet az MSz-szel is:
- zone0, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, mégpedig állandó jelenlétével.
- zone1, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével
- zone2, ahol a robbanásveszélyt gáz vagy köd okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével
- zone20, ahol a robbanásveszélyt por okozta, állandó jelenlétével
- zone21, ahol a robbanásveszélyt por okozta, gyakori vagy rendszeres jelenlétével
- zone22, ahol a robbanásveszélyt por okozta, ritka, rendszertelen jelenlétével
Az ATEX szerint ez kissé változik: A definíció azt mondja, robbanásveszélyes az a TÉRSÉG, ahol a robbanásveszélyt
- tűzveszélyes gáz, pára, köd vagy por okozza,
- levegővel keveredve
- atmoszférikus környezetben.
Az így robbanályveszélyesnek minősülő térségekben üzemeltetni szándékozott KÉSZÜLÉKEK - a már megszokott módon - két CSOPORTBA esnek:
- I. csoportba a földalatti bányatérségekbe szánt,
- II. csoportba a felszín feletti térségekbe szánt eszközök esnek.
Ezek a csoportok KATEGÓRIÁKRA oszlanak, a következők szerint:
Az I. csoport kategóriái
Az M1 (mine-one) kategóriába azok a készülékek tartoznak, melyeknél egy meghibásodás esetén egy második védelem hatásos marad, illetve 2 egyidejű meghibásodás esetén sem keletkezik robbanásveszély. A M2 kategóriába azok az eszközök kerülnek, melyeket feszültségmentesíteni kell, ha robbanásveszély keletkezik. (Gázérzékelővel lekapcsolni...)
A II. csoport kategóriái
1. kategóriába azok a berendezések sorolhatók, melyeket úgy terveztek, hogy nagyon magasbiztonságot garantáljanak. Erre olyan térségek esetén van szükség, ami zone0 és zone20 besorolású. Ezeknél a készülékeknél egy meghibásodás esetén egy második védelem hatásos marad, illetve 2 egyidejű meghibásodás esetén sem keletkezik robbanásveszély.
2. kategóriába azok kerülnek, melyek magas biztonságot kínálnak. Erre olyan térségek esetén van szükség, ami zone1 és zone21 besorolású. Ezek a műszerek egy hiba esetén sem okozhatnak robbanásveszélyt - ha a környezetben jelen is van a robbanóképes közeg.
3. kategóriába azok a készülékek esnek, melyeket úgy terveztek, hogy normál működés közben nem okoznak robbanásveszélyt. Ezeket nyilván csak a zone2 és zone22 térségekben üzemeltethetjük, ahol robbanásveszélyes közeg csak nagyon ritkán, nem üzemszerűen, rendszertelenül van jelen. Jelölésrendszer Alapvető, hogy ATEX minősítést csak olyan eszköz kaphat, mely viseli a CE-jelölést. Az eddigiek elolvasása és az alapvető rb-s ismeretek birtokában már értelmezhető az alábbi, ATEX-kompatibilis jelölés:
Az egyes részek jelentése: a: A hatszögben levő "Ex" felirat azt jelenti, hogy a gyártmány rendelkezik egy vizsgálóállomás bizonylatával. b: ATEX készülékcsoport. Esetünkben tehát föld feletti üzemre készült az eszköz. c: ATEX kategória. Ez a gyártmány tehát nagyon magas biztonságot nyújt. d: A veszélyforrás légnemű (gas). Ha porra tervezték volna, it "D" lenne (dust). Vigyázat, ez nem a nyomásálló tokozás - mint védelmi mód jele! Az hátrébb van és kisbetű. e: A védelmi mód szabványos jelölése, esetünkben gyújtószikramentes. f: Robbanási csoport. Esetünkben föld feletti (II) és hidrogén a reprezentáns gáz (C). g: Hőmérsékleti osztály. Esetünkben a gyártmány max. felületi hőfoka 85 fokC. Mint látható, a jelölés tartalmaz némi redundanciát :-) de hát ez legyen az Európai Unió - s benne kis magyar hazánk - legnagyobb problémája...
A műszaki alapok megismerése után tekintsük át a hatályos magyar jogszabályok adta helyzetet! Érvényes lesz-e nálunk az ATEX direktíva? Igen. Az európai uniós jogharmonizáció értelmében 2003.07.01-től Magyarországon is csak ATEX bizonylattal lehet robbanásveszélyes térben üzemeltetni kívánt berendezést forgalomba hozni, ha bevesznek az EU-ba, ha nem. Ez azt jelenti, hogy hiába van korábbi PTB vagy egyéb bizonylat! Mi lesz a "BKI" tanúsítványok sorsa? Az életbelépés után a jelenlegi "BKI" tanúsítványokra nem lesz szükség. Ha van külföldi ATEX-bizonylat, máris lehet eladni. Magyar gyártmányokra az Ex. Vizsgálóállomás (BKI) már most is tud ATEX-es bizonylatot adni, ezzel az EU-ban a termék máris forgalmazható. (Megmosolyogtató módon itthon nem !) Mi a helyzet addig? Jelenleg (2003.07.01-ig) marad az a helyzet, hogy Magyarországon rb-s eszközt forgalomba hozni csakis az Ex. Vizsgálóállomás (BKI) megfelelőségi tanúsítványával lehet. Ez csak abban az esetben módosulna, ha az EU elfogadná a BKI tanúsítványokat, s cserébe mi is elfogadnánk az övékét. Mivel ez a kötélhúzás már hosszú ideje eldöntetlenül zajlik, nem valószínű hogy a hátralévő egy évben változás történne.