Az űrszemét kutatásába Európa is aktívan bekapcsolódik. Az ESA látványos videón mutatja be az űrszemét sokasodását.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága évek óta önálló napirendi pontban tárgyalja az űrszemét problémáját. A témához kapcsolódóan több szakmai előadás is elhangzott az Albizottság legutóbbi, februári ülésszakán. Ezekből adunk közre néhány friss adatot, diagramot.
Kép: ESA
Az Európai Űrügynökség (ESA) részéről Holger Krag, az ESA Űrszemét Irodájának vezetője tájékoztatta az Albizottságot. 2014-ben az ESA négy saját űreszközét küldte a világűrbe (az többi kouroui start mind bérindítás volt): áprilisban a Sentinel–1A műholdat, július végén az azóta küldetését már be is fejező ATV teherűrhajót és augusztusban két Galileo műholdat, amelyek azonban nem érték el a kijelölt pályát. Az ESA elsősorban modellszámításokat, elméleti kutatásokat végez ezen a területen.
Bejelentették, hogy várhatóan a II. negyedévben kézikönyvben teszik közzé az űrszeméttel kapcsolatos legfontosabb elméleti eredményeket és gyakorlati tudnivalókat (Space Debris Mitigation Handbook).
Az előadásban bemutatták az űrszemét magasság szerinti eloszlását, illetve a fontosabb ESA földmegfigyelő műholdak keringési magasságát (1. ábra). Látható, hogy az ERS–2 és a már üzemképtelen Envisat éppen a legveszélyesebb magasságban kering.