Most már tényleg nem húzza sokáig a Merkúr körül keringő űrszonda, április 30-ára várják a felszínbe csapódását.
Kép: NASA
Alig két hét múlva a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr körül valaha pályára állt első űreszköz, az amerikai MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) kénytelen befejezni sikeres munkáját. A 450 millió dolláros MESSENGER még 2004-ben indult a Földről, és többszöri – a Föld, a Vénusz és a Merkúr mellett végrehajtott – gravitációs hintamanőver után 2011 márciusában állt pályára a Merkúr körül. Az űrszonda műszerei még bírnák, a bolygó vizsgálatának az elfogyó hajtóanyag vet véget. Ezen már semmilyen további innovatív ötlet sem segíthet. A MESSENGER pályája korrekciók nélkül egyre közelebb kerül a felszínhez, mígnem a szonda becsapódik a Merkúrba. Ez április 30-án esedékes, feltéve, hogy a 24-ére tervezett legutolsó manővert sikerül végrehajtani.
Ha minden a tervek szerint alakul, a lezuhanás hozzávetőleges időpontja 30-án, magyar idő szerint 21:25 körül esedékes. A becsapódási helyet természetesen nem tudják pontosan előre megmondani, de az biztos, hogy a Merkúrnak a Földdel átellenes oldalán, 54° északi szélességnél lesz. A szonda tehát eltűnik a Merkúr mögött, de már nem bukkan elő újra. A mintegy 3 m-es űreszköz kb. 14 ezer km/h sebességgel ütközik a felszínbe, nagyjából 16 m átmérőjű krátert ütve.
A Merkúr felszíne tele van kráterekkel, de az az új különösen érdekes lesz tudományos szempontból, hiszen ponton ismert lesz a keletkezésének időpontja. Segítségével a kutatók megfigyelhetik majd, hogyan alakul a bolygófelszín, milyen anyagok kerülnek elő a mélyebb rétegekből. Persze ehhez kell majd olyan eszköz is, amivel a kis krátert egyáltalán meg lehet találni és vizsgálni. A Földről ez nem megy, így a legközelebbi lehetőség 2024 után kínálkozik. Ekkor ér majd a Merkúr körüli pályára a következő űrszonda, az európai–japán BepiColombo, amely a legújabb menetrend szerint 2017-ben indul útnak.
A MESSENGER programját a Merkúrhoz való megérkezéstől számított egy (földi) évesre tervezték, amiből a hosszabbítások után végül négy év lett. Az űrszonda eredményeiről az Űrvilág is rendszeresen beszámolt (a témához kapcsolódó korábbi cikkeink gyűjteménye a lap aljáról elérhető). Elkészült a bolygó eddigi legpontosabb térképe. Bebizonyosodott, hogy a pólusok vidékén, az állandóan árnyékos kráterbelsőkben széntartalmú, szerves anyagok és vízjég található. Ezek feltehetően üstükösök és kisbolygók régmúlt becsapódásai útján kerültek a Merkúrra. Az űrszondának hamarosan vége, de a tudományos eredmények még éveken át érkeznek majd, ahogy a MESSENGER által gyűjtött adatok feldolgozása és értelmezése tovább folyik.