Az új orosz Angara hordozórakéták 2021-re állhatnak hadrendbe. Ha így lesz, a Protonokat 2025-től kivonják a forgalomból.
Kép: Roszkoszmosz
A Proton hordozórakéta éppen fél évszázados múltra tekinthet vissza, 1965 nyarán emelkedett magasba az első orosz óriásrakéta. Idén márciusban már a 403. indításra került sor, igaz, ezek közül csak 357 volt sikeres, emellett 26 sikertelen és 20 részben sikeres startot tartanak nyilván. A Proton jelenlegi változata (Proton–M) 3–3,2 tonna terhet emelhet geostacionárius pályára, 5,5 tonnát geostacionárius átmeneti pályára és 22 tonnát az ISS-ével azonos alacsony pályára (LEO). Ha megfelelően halad a helyettesítésére szánt Angara rakétacsalád fejlesztése, akkor a Protonok még tíz évet szolgálhatnak, és a rakétacsalád 60 évesen vonulhat végleg nyugdíjba.
Erről a Protont és az Angarát gyártó Hrunyicsev vállalat vezérigazgatója, Andrej Kalinovszkij nyilatkozott a Space Newsnak. Az Angarával eddig két tesztrepülést hajtottak végre, tavaly júliusban a rakéta könnyebb változatával szuborbitális repülést végeztek, decemberben pedig az Angara–5 változattal 2 tonnás tömegmodellt állítottak geoszinkron pályára.
Kalinovszkij bejelentette, hogy az Angara nehéz változatának következő próbarepülését 2016-ra tervezik. Ezen már hasznos terhet juttat a rakéta a világűrbe, de egyelőre nem dőlt el, hogy LEO vagy GEO pályára. A későbbiekben az Angara kereskedelmi célú hasznosítását a virginiai Restonban működő International Launch Services cég fogja végezni. A könnyű változat következő startját 2017-re tervezik.
Az Angara három változatban készül, a könnyű változat első fokozata maga az alaprakéta, ehhez a közepes, illetve nehéz változatban 2, illetve négy párhuzamosan működő rakétát kapcsolnak. A Protonokat kizárólag Bajkonurból indítják, az Angarákat viszont egyelőre Pleszeckből. Miután elkészül a távol-keleti Vosztocsnij űrközpont, az Angarák onnan fognak indulni. Az Angarák rendszeres használatát 2021-től tervezik.