A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályának legutóbbi ülésének témája az új generációs reaktorok voltak.
Az úgynevezett negyedik generációs reaktorokat a fenntarthatóság nevében tervezik. Eddig nem használt anyagokkal tervezik megoldani a hűtést az új típusú reaktorokban. Ilyen hűtőanyag lehet például a szuperkritikus állapotban levő víz, nemesgázok, sóolvadék és a nátrium.
A szuperkritikus víz használatával kiküszöbölhették volna a fukushimai atomerőmű zónaolvadását, ami a legsúlyosabb baleset, ami egy reaktorral történhet. A szuperkritikus víz leginkább folyadékszerű gázként írható le. Ilyen hűtés esetén már alapból a olyan állapot áll fent ami egy normál rendszernél zóna olvadást okozna, így kizárt hogy ebből fakadó baleset bekövetkezhessen.
A szakértők szerint a jelenlegi nukleáris energiaipar nem fenntartható, ezért is van szükség ezekre az új generációs reaktorokra. Ehhez az kell, hogy az urán minden izotópját fel tudják használni, jelenlegi atomreaktorok csak a 235-ös izotópot képesek hasznosítani. Ez az izotóp csupán 7%-ban fordul elő, ami azt jelenti, hogy az uránkészletnek csak igen kis részét tudjuk hasznosítani.
Úgy kell kiépíteni a jövő erőműveit, hogy az energiaigény kielégítése mellett a jövő generáció esélyeit ne rontsuk. Azaz a nyersanyagkészleteket ne éljük fel, és ne szennyezzük a bioszférát.