20 nappal a Plútó melletti elrepülés előtt a törpebolygó már 20 képpontnyi kiterjedésű a New Horizons felvételein. A szondával minden rendben, több kis holdat egyelőre nem találtak.
Pedig az egyre nagyobb közelség miatt a felvételek most már olyan érzékenyek, hogy a Plútó legkisebb ismert holdjánál, a Styxnél jóval halványabb kis égitesteket is felfedeztek volna rajtuk. Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy nem kell annyira aggódni: az amerikai New Horizons szondát nem várja kisebb-nagyobb holdak és törmelékdarabok serege a Plútó körül.
Kép: NASA / Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory / Southwest Research Institute
A New Horizons LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) kamerájával 47 millió és 31 millió km közötti távolságokból, június 5-18. között készült képeken már számos nagy kiterjedésű felszíni alakzat kivehető a Plútón. A bal oldali oszlopban a felvételek azt a féltekét ábrázolják, amelyet a szonda a legnagyobb közelség idején tud majd vizsgálni. A LORRI kamerával az elmúlt napokban több száz képet készítettek, de egyelőre semmi jel nem utal további holdakra vagy törmelékgyűrűre.
A New Horizons 2006 januárjában indult hosszú útjára a Földről. 2015. július 14-én ér a Plútóhoz a legközelebb, ahonnan nagyfelbontású képeket küld majd a törpebolygóról, annak legnagyobb holdjáról, a Charonról, és további négy apró holdacskáról. A kutatók remélik, hogy az adatok alapján megfejthetik a külső Naprendszer e rejtélyes világának titkait, felderítve például a geológiai viszonyokat, a felszínt alkotó anyagok összetételét. A New Horizons jelenlegi távolságából közel 4 és fél órán át utaznak fénysebességgel a rádiójelek, míg elérnek a Földre. Az űreszköznek autonóm módon kell elvégeznie a beprogramozott méréseket, és pontosan az eltervezett időpontban kell az eltervezett helyre érnie ahhoz, hogy például áthaladhasson, mint a Plútó, mind a Charon árnyékán. Ezeken a szakaszokon rádióokkultációs mérések alapján a két égitest feltételezett légköréről szeretnének információt gyűjteni.
A New Horizons mostani, a megközelítés alatt végzett méréssorozata alapján így folyamatosan pontosítják a célpont koordinátáit, és ennek megfelelően kisebb pályakorrekciós manővereket is végeznek a szondával. A cél egy képzeletbeli 100 km × 150 km-es „doboz” eltalálása – a Földtől majdnem 4,8 milliárd km-es távolságban. Jó hír, hogy a pálya és a fedélzeti berendezések is rendben vannak, minden készen áll a nagy találkozásra!