Az Ariane-6 megvalósítása még decemberben kapott zöld utat az űr-ügyekért felelős miniszterektől az ESA Tanács ülésén. Miközben a mérnökök a terveken dolgoznak, a pénzügyérek újraosztják az Arianespace részvényeit.
Az új rakétára a következő évtizedek európa indítási igényei, és a változó világpiaci hordozórakéta-igények miatt van szükség. A rakéta megvalósításában azon országok vehetnek részt, melyek az ESA önkéntes programjai közül befizetéseikkel támogatják a „launcher” programot. Ezek jelenleg: Ausztria, Belgium, Hollandia, Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc és Svédország.
A rakéta az előzetes tervek szerint 800 km magas napszinkron pályára 4,5 tonnás, míg geostacionárius átmeneti pályára 5,0–10,5 tonnás rakományt lesz képes indítani. A szakemberek reményei szerint az első Ariane-6 indításra akár már 2020-ban sor kerülhet. A remélt gyors megvalósulás magyarázata az, hogy az Ariane-6 tulajdonképpen egy öszvér!
Az Ariane-6 első fokozatát kettő, vagy négy szilárd hajtóanyagú rakéta alkotja, melyek gyakorlatilag megegyeznek a Vega-C európai könnyűrakéta P120 jelű fokozatával. A fő fokozat egy folyékony hidrogént és folyékony oxigént használó, egyetlen hajtóművel ellátott elem lesz. A hajtómű az Ariane-5-ben használatos Vulcain-2 kissé módosított változata lesz. A végfokozat szintén meglévő rakétából építkezik, annak Vinci hajtóművét „örökli”. A hajtómű nem csak többször újraindítható, de – az ESA CleanSpace kezdeményezése jegyében – arra is fel fogják használni, hogy a fokozatot a műhold leválasztása után lefékezzék, amely így nem marad űrszemétként a Föld körüli pályán, hanem a felső légkörben elég.
A megvalósítást az ESA felügyeli. A kivitelezést az európai ipar végzi az ASL – lásd később – vezetésével. Az ASL a terveket 2016 közepéig tekinti át. Eközben az ESA megbízta a francia űrügynökséget az új indítóhely kivitelezésével. A földmunkák Kourouban idény nyáron már el is indulnak!
Kép: ESA
Eközben komoly pénzügyi akciók is folynak. A francia kormány pár napja bejelentette, hogy eladja az Arianespace-ben meglévő tulajdonrészét. A lépés pár nappal azután történt, hogy az Airbus Defense and Space, illetve a Safran vállalatok bejelentették, hogy létrehozzák az Airbus Safran Launchers céget. A cél, hogy az Ariane-5 nehézrakéták fővállalkozója és az azok hajtóműveit gyártó cég egyetlen cégben egyesüljön. A most bejelentett francia kormányzati szándék pedig jelzi, hogy itt egy komplex folyamatról van szó. Hisz amennyiben az ASL kivásárolja a francia kormányt az Arianespace-ből, akkor a rakéták kereskedelmi hasznosítása is lényegében az ASL irányítása alá kerül!
Ennek az egyesülési és vásárlási folyamatnak az oka az, hogy Európa szeretne versenyképes maradni a változó hordozórakéta-piacon, és hatékonyan akarják felvenni a versenyt nem csak az olyan „öreg” cégekkel, mint például a Boeing, de az olyan „újoncokkal” is, mint a Space X. Ide tartozik még az az információ is, hogy Arianespace nem csak az Ariane-5, hanem a Kourouból induló, módosított Szojuz és a Vega rakéták hasznosítását is végzi.