A Jupitert és jeges holdjait vizsgáló, 2022-ben startoló európai űrszonda építésére fővállalkozóként az Airbus Defence & Space cég nyert megbízást.
Az Európai Űrügynökség 350,8 millió eurót fizet a francia székhelyű űripari vállalatóriásnak, a munka pedig már idén nyáron elkezdődhet. A JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) 2022-ben kell elinduljon a Naprendszer legnagyobb bolygója felé, hogy 2030-ban pályára állhasson a Jupiter körül. Az ESA illetékesei által most elfogadott és hamarosan aláírandó megállapodás tartalmazza az űreszköz tervezési, fejlesztési, integrálási, tesztelési munkáit, valamint a startra való felkészítést és a már a világűrben repülő JUICE beüzemelését is. Ugyanakkor a felbocsátáshoz használandó Ariane-5 rakéta költségei nem értendők bele a fenti összegbe.
Kép: ESA
A JUICE űrszondát a franciaországi Toulouse-ban szerelik majd össze azokból a részegységekből, amelyeket több különböző ESA-tagországban készítenek el. Az űrszondát 2012-ben választották ki, mint az űrügynökség Cosmic Vision 2015–25 programjának első L osztályú űrszondáját. A Jupiterhez érkezve a JUICE legalább három és fél éven át működik, tanulmányozva a gázóriás légkörét, magnetoszféráját, vékony gyűrűit. Emellett fő feladata lesz még a bolygó jeges holdjainak részletes tanulmányozása. Mindhárom, szinte bolygóméretű égitest jeges felszíne alatt folyékony vízóceánokat feltételeznek a kutatók.
A Callisto és a Ganymedes mellett gravitációs lendítő manőverekkel módosítják majd az űrszonda Jupiter körüli pályáját. Az Europa mellett két közeli elrepülést terveznek, a felszín anyagát és a felszín alatti rétegeket tanulmányozva. A Jupiter körüli pálya hajlásszögét az ottani egyenlítőhöz képest 30°-osra emelve rálátás nyílik majd a bolygó poláris vidékeire is. A Callisto mellett számos elrepülés lesz, a program „betetőzéseként” pedig nyolc hónapon át kering a JUICE a Ganymedes hold körül. Ez lesz az első alkalom, hogy egy űreszköz a Naprendszer valamely más bolygójának a holdja körüli pályára áll.
A JUICE tizenegyféle tudományos kísérlettel repül. Lesznek a fedélzetén kamerák, színképelemzők, a jégréteg alá behatoló radarhullámokat kibocsátó és detektáló berendezés, magasságmérő. A tudományos programon belül a mágneses teret és a töltött részecskéket vizsgáló berendezések tervezésében, valamint a rádiós kommunikáció vivőjeleit az űrszonda pontos helymeghatározására használó kísérletben magyar kutatók is részt vesznek. A 2013-ban elfogadott tudományos műszeregyüttesen dolgozó kutatócsoportok 16 európai országból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból kerülnek ki.