Az indítás kritikus volt abból a szempontból, hogy az utóbbi években többször is kudarcot valló, fél évszázados múltra visszatekintő nehézrakéta most először állt munkába a legutóbbi balesete óta. Egy újabb fiaskó igen nehéz helyzetbe hozta volna a Proton kereskedelmi indításait értékesítő amerikai-orosz ILS vegyesvállalatot az amúgy is éles versennyel jellemezhető hordozórakéta-piacon.
Kép: Boeing
Az Inmarsat-5-F3 műhold augusztus 28-án, magyar idő szerint 13:44-kor startolt a kazahsztáni Bajkonurból. Csak 15 és fél óra elteltével, másnap 5:15-kor vált le a Briz-M végfokozatról, amelynek ötszöri begyújtásával alakították ki a tervezett pályáját.
Ez a londoni székhelyű űrtávközlési cég Global Xpress mobil kommunikációs műholdrendszerének harmadik, utolsó tagja. Az Inmarsat-5-F1 még 2013 decemberében, az F2 jelű műhold idén februárban került Föld körüli pályára – mindkettő a most is használt Proton-M hordozórakétával. Az előbbi az Indiai-óceán térségét, a Közép-Keletet, Európát és Afrikát fedi le. Az utóbbi mostanában áll szolgálatba az Atlanti-óceán fölött, Észak-, Közép- és Dél-Amerika kiszolgálására.
Ha a frissen felbocsátott, a 178° keleti hosszúság fölé szánt hold eléri a közel 36 ezer km magas geostacionárius pályát és üzembe áll, a rendszer három műholdja már globális lefedettséget tud nyújtani a felhasználóinak. A Global Xpress feladata repülőgépeken, hajókon, illetve a Föld más, a távközlési hálózatoktól távol eső vidékein tartózkodó felhasználók adatkapcsolatának gyorsítása, a korábbi L-sávú szolgáltatásnál nagyobb adatátviteli kapacitásra képes Ka-sávban. Ha minden jól megy, az 1,6 milliárd dollárból kiépített Global Xpress rendszer az idei év vége felé teljesen működőképes lesz.
A geostacionárius távközlési holdakat üzemeltető vállalatok szerint a globális piacon legalább három olyan rakétának kell lennie, amelyek indítási alternatívát jelentenek. Az elégséges választék biztosítja, hogy egy új űreszköz az elkészülte után elfogadható időn belül felbocsátható legyen, valamint a piaci verseny nem hagyja elszállni az árakat. Jelenleg az amerikai SpaceX a Falcon-9 rakétájával, valamint az ILS a Protonnal épp egy közelmúltbeli kudarc feledtetésén dolgozik.
Az európai Arianespace cég Ariane-5 rakétája igen megbízható, de programja túlzsúfolt. Nemrég például azért veszített megrendelőt, mert az EchoStar számára nem tudták volna beilleszteni a kívánt startot a jövő évi naptárba. Az EchoStar végül az amerikai Lockheed Martin által kínált Atlas-5 rakétát választotta, amely elsősorban a magas árai miatt, illetve a zsúfolt startnaptár okán általában nem kedvelt megoldás a kereskedelmi műholdflotta-üzemeltetők számára. Az amerikai katonai megrendelések azonban csökkenőben vannak, így több alkalom szabadul majd fel az Atlas-5 rakéták számára. A Proton sikeres visszatérése mindenesetre kedvező hír a potenciális megrendelők számára.