A SES-9 távközlési műholdat a SpaceX Falcon-9-es rakétájával sikeresen pályára állították. Az indítás már lassan másfél hete húzódott, több alkalommal is el kellett halasztani a startot, hol a folyékony oxigén hajtóanyag feltöltésével kapcsolatos műszaki probléma, hol a starthely körüli tiltott vizekre beúszó hajó, hol a magasban fújó erős szél miatt.
Kép: SpaceX
A luxemburgi székhelyű vezető nemzetközi műholdas távközlési cég, a SES legújabb holdjának végcélja a geostacionárius pálya, ahol a megfelelő pozícióból Ázsia és a Csendes-óceán térsége fölött állhat szolgálatban. A SES közel egy évet várakozott az indítás lehetőségére, a késést főleg a Falcon-9 rakéta tavalyi balesetét követő vizsgálatok okozták. A legnagyobb geostacionárius távközlési műhold-flottával rendelkező luxemburgi vállalat „kárpótlást” eszközölt ki a rakétát üzemeltető amerikai SpaceX-nél.
A megállapodás célja az volt, hogy a repülési profil megváltoztatásával némi időt spóroljanak abból, amit a földi várakozás miatt elvesztegettek. Egyszerűen szólva a rakéta második fokozatát jelentő Merlin-1D hajtóművet a hajtóanyag szinte teljes kifogyásáig üzemeltették. Normális esetben a célként kijelölt pálya elérésekor a rakétafokozat leáll.
A közel 5,3 tonnás starttömeg meghaladja a Falcon-9 rakéta geostacionárius átmeneti pályára szánt műholdak számára meghirdetett kapacitását. A repülési profil módosításával ún. szuperszinkron, vagyis a geostacionárius magasságon is túlra, több mint 39 ezer km-re nyúló ellipszispályával kezdenek.
A tervezett földközeli pont 290 km magas, a pályahajlás 28° volt (a pontos értékek a rakéta tényleges működésétől függően eltérők lehetnek). Ezzel a hagyományos kémiai hatóművek és az ugyancsak a fedélzeten levő ionhajtóművek által elhasználandó üzemanyag mennyiségét csökkentették, a végső pálya elérésének ideje pedig 45 napra redukálódik. A SES így május végére vagy június elejére beüzemelheti és szolgálatba is állíthatja legújabb műholdját.
Ami a rakéta elő fokozatának visszahozatalát illeti, a SpaceX most is kísérletet tett erre, igazából tesztcéllal, a siker reménye nélkül. A kijelölt leszállóhely a starthely közelében, az Atlanti-óceán vizén úszó platform volt.
Az első rakétafokozatot eddig egy alkalommal sikerült épségben visszahozni, tavaly decemberben, azonban akkor szárazföldön történt a landolás. Az úszó platformos kísérletek eddig csak részsikereket hoztak, a sima leszállítás sosem sikerült. A siker sajnos most is elmaradt, az előzetes várakozásoknak megfelelően: a fokozat a platformba csapódott. A szárazföldi leszállás most a nagy tömegű hasznos teher, a nagyobb végsebesség, és az első fokozatban a későbbi manőverezéshez megmaradt kevesebb hajtóanyag miatt kivitelezhetetlen volt.