Az időjárás-előrejelzési munkát segítő műhold elnyúlt átmeneti pályára állt, ahonnan rövidesen eléri a 36 ezer km magas körpályát az egyenlítői sík közelében. A startra december 10-én, magyar idő szerint 17:11-kor került sor Hszicsangból, egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával.

fengjün-4A Fengjün-4 munka közben – kép: gbtimes.com

A Fengjün-4 (Fengyun-4A) sorozat, amelynek a mostani az első képviselője, a korábbi Fengjün-2 kínai geostacionárius meteorológiai holdak modernizált változata (a név jelentése: szél és felhő). Mind a mért adatok mennyiségében, típusában, mind a lesugárzás sávszélességében többet tudnak ezek a műholdak. Térbeli helyzetüket három forgástengely mentén stabilizálják, ami lehetőséget nyújt a jobb időbeli felbontású mérésekre, regionális időjárási jelenségek megfigyelésére. A Fengjün-2 holdak továbbá forgásstabilizáltak.

A Fengjün-4 képes függőleges légköri hőmérsékleti és páratartalmi profilok előállítására, villámtevékenység detektálására. Az űridőjárás jelenségeinek kutatása és előrejelzése céljából a Napot extrém ibolyántúli és röntgentartományban figyeli. A sorozatban kétféle felszereltségű űreszközöket indítanak majd. Az egyik típusnak optikai/infravörös, a másiknak mikrohullámú tartományban lesz érzékeny a fő műszere. Az optikai változat 15 percenként képes több hullámsávban végigpásztázni a Földnek a műhold felé eső féktekéjét kisebb területek esetén 1–5 perces gyakoriságú ismétlésre is képes. Kezdetben még két ilyen példány készül, 2018-as és 2020-as indításra.

Várható működési élettartamuk 5–7 év, aminek a végére újakkal cserélik le őket. A tervek szerint a Fengjün-4 műholdak sorozata hét példányból áll majd és 2037-ig áll a kínai meteorológusok rendelkezésére. A mindenkor aktív két optikai Fengjün-4 közül az egyik Kína nyugati felét, az Indiai-óceán és a Vörös-tenger térségét figyeli majd, a másik Kínai középső és keleti részét és a Csendes-óceán egy részét. A mikrohullámú változatok várhatóan 2022 után indulnak, Kína szárazföldi területeit és partvidékeit fedik le geostacionárius pozíciójukból.

Az optikai variánst képviselő első új generációs műhold, a most felbocsátott Fengjün-4A egyik fő műszere az AGRI (Advanced Geosynchronous Radiation Imager), amely a 550 nm és 13.8 μm közötti hullámhosszakon, 14 különböző színben mér. A GIIRS (Geostationary Interferometric Infrared Sounder) nagy felbontással képes a magassági légköri profilok mérésére. Az LMI (Lightning Mapping Imager) az első villámaktivitást figyelő műszer kínai műhold fedélzetén. A SEP (Space Environment Package) a Föld plazmakörnyezetét, az elektromosan töltött részecskéket – elektronokat és protonokat – számlálja, különféle energiatartományokban.

A kínai meteorológia műholdak rendszere – ahogy más űrnemzetekéi is – a geostacionárius űreszközök mellett alacsony poláris napszinkron pályákon keringő holdakból áll. Közülük a legelső, a Fengjün-1A 1988-ban startolt. Ebben az 1-es sorozatban összesen négy műhold állt pályára. (Közülük az 1C jelzésű – immár aktív működésének vége után – azzal vált hírhedtté, hogy egy kínai műholdmegsemmisítési tesz során 2007-ben egy Földről indított rakétával szándékosan szétlőtték, hatalmas űrtörmelékfelhőt generálva a pályája környékén.)

Az alacsony pályás kínai időjárási holdak jelenleg működő második generációja a 3-as számú sorozat. Ebből az első, a Fengjün-3A 2008-ban indult, azóta még kettő követte (2011-ben és 2013-ban). A geostacionárius műholdak a Fengjün-2 sorozattal kezdődtek, 1997-ben. (A programot három évvel vetette vissza egy a startelőkészületek során történt, halálos áldozatot is követelő baleset 1994-ben.) Összesen hét Fengjün-2 került geostacionárius pályára, a 86,5° és a 105° keleti hosszúságnál levő pozíciókba.

Írta: Frey Sándor