Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő „Ultragyors nanooptika” Lendület-kutatócsoport eljárása képes megmérni a fém nanorendszerek megvilágításának hatására létrejött ún. optikai közeltereket. Az eredményről a nanotudomány vezető folyóirata, a Nano Letters számolt be.

nano2Világszínvonalú eredményeket értek el az MTA kutatói – fotó: MTA

Ha megfelelő kialakítású fém nanorészecskéket fénnyel világítanak meg, akkor a részecskék csúcsainál igen nagy elektromos térerősség is megjelenhet, amely akár a megvilágító fény térerősségének százszorosa is lehet. Ez az ún. térnövekmény annak a következménye, hogy megfelelő részecskeméret esetén a megvilágító fény a nanorészecskék közvetlen, nanométeres környezetébe koncentrálódik.

A nanooptikai térnövekménynek már most is számtalan alkalmazása van napelemek hatásfokának növelésétől kezdve a lézeres biológiai/kémiai szenzorok fejlesztésén keresztül egészen egyes rákterápiás alkalmazásokig. Ennek ellenére nem létezett olyan módszer, amellyel a tényleges térnövekményt abszolút módon meg lehetett volna határozni.

A Dombi Péter vezetésével működő Lendület-kutatócsoport új módszere erre nyújt megoldást: femtoszekundumos lézerek segítségével mérhetővé válik a térnövekmény maximuma tetszőleges felületi fém nanorendszer esetén. Az így kapható pontos adatok megnyitják az utat a nanooptika élettudományi és információs technológiai alkalmazásainak továbbfejlesztése irányába.

Fontos megemlíteni, hogy az ezekhez az eredményekhez vezető kísérleteket a Budapesten az elmúlt években felépített nanooptikai laboratóriumban végezték el, vagyis egy olyan hazai infrastruktúra áll az együttműködő kutatócsoportok rendelkezésére is, amellyel világszínvonalú eredményeket lehet elérni.