Három hónap viszonylag erős növekedés után augusztusban enyhén csökkent az ipari termelés Németországban, ami arra utalhat, hogy veszített lendületéből a legnagyobb európai gazdaság a koronavírus-járvány által okozott sokk utáni kilábalás folyamatában.
A német statisztikai hivatal (Destatis) szerdán közölte, hogy a szezonális, naptári és árhatással kiigazított előzetes adatok szerint augusztusban 0,2 százalékkal mérséklődött az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Elemzők 1,5 százalékos növekedésre számítottak augusztusról a júliusban mért 1,4, illetve a júniusi 9,3 százalékos emelkedés után. Éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 9,6 százalékkal esett vissza az ipari termelés augusztusban, míg júliusban 10 százalékkal, júniusban 11,4 százalékkal, májusban 19,5 százalékkal, a legrosszabb hónapban, áprilisban pedig 25,0 százalékkal zuhant.
Az energiatermelést és az építőipart nem számítva júliushoz képest 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés Németországban. A félkész termékek előállítása 3,3 százalékkal nőtt, de a termelési eszközök gyártása 3,6 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése pedig 1,3 százalékkal esett vissza. Az energiatermelés 6,7 százalékkal nőtt, míg az építőipari termelés 0,3 százalékkal csökkent.
A német feldolgozóipar legnagyobb ága, az autógyártás termelése 12,5 százalékkal csökkent augusztusban a júliusi 8,9 százalékos emelkedés után, szintje az utolsó "békebeli" hónaphoz, februárhoz képest 25 százalékkal kisebb volt. Az autógyártás visszaesése jórészt arra vezethető vissza, hogy több vállalat augusztusra tette a szokásos nyári leállást. Mivel ez egyszeri tényező volt, ez a rendelésállomány növekedésével és a javuló hangulatindexekkel együtt arra enged következtetni, hogy a következő hónapokban növekszik az ipari termelés, de valószínűleg lassabb ütemben.
A gazdasági minisztérium közlése szerint az ipari termelés megközelítette a tavaly negyedik negyedéves, azaz a járvány előtti szint majdnem 90 százalékát. A német gazdaság teljesítménye 9,7 százalékkal csökkent a második negyedévben, amikor is a háztartások fogyasztása, a vállalati beruházások és a kereskedelem összeomlott. A nyári hónapokban azonban meglepően erős volt a kiskereskedelem forgalma, az ipari rendelésállomány pedig a vártnál nagyobb mértékben bővült a gazdaság erőteljes fellendülésére utalva.
A müncheni ifo gazdaságkutató intézet a bruttó hazai termék (GDP) 6,6 százalékos növekedését jósolja a harmadik negyedévre, a negyedikre pedig 2,8 százalékot. A berlini kormány előrejelzése szerint naptári kiigazítással számolva idén 6,1 százalékkal csökkenhet a GDP, jövőre pedig 4,4 százalékkal növekedhet. Ez azt jelenti, hogy a német gazdaság nem éri el a válság előtti szintet 2022 előtt.