A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű alkalmazása jelentősen megnöveli a villamosenergia-fogyasztást, ugyanakkor a technológia segíthet is abban, hogy hatékonyabban használjuk fel az energiát. A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének (SRI) két új tanulmánya lehetséges forgatókönyveket és már bevált jó gyakorlatot mutat be.
A mesterséges intelligencia energiafelhasználásra gyakorolt hatásával kapcsolatos két tanulmányt hozott nyilvánosságra a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI). Az első, „Artificial Intelligence and Electricity: A System Dynamics Approach” című elemzés négy lehetséges forgatókönyvet vázol arról, hogy a következő évtizedekben hogyan hat az MI alkalmazása a villamosenergia-fogyasztásra. Rémi Paccou, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének igazgatója és Fons Wijnhoven professzor, a Twentei Egyetem (Hollandia) docense olyan rendszerdinamikai modellt alkottak meg, amely a mesterséges intelligencia villamosenergia-igényének különböző forgatókönyveit vetíti előre, rávilágítva a fenntartható MI-fejlesztési stratégiák és a környezeti hatások mérséklését célzó szakpolitikák lehetőségeire.
A szerzők négy lehetséges szcenáriót vázoltak fel a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, és bemutatták, hogy az egyes forgatókönyvek esetében milyen változások lennének a villamosenergia-fogyasztásban. Fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges forgatókönyvekről van szó és nem előrejelzésekről, így a tanulmány a jövőnket alakító összetett tényezők megértéséhez lehet hasznos eszköz. Az elemzés felöleli a lehetőségek széles skáláját az MI fenntartható fejlődésétől a növekedés korlátjain át a radikálisabb forgatókönyvekig, mint például a határok nélküli bőség eléréséig, sőt, a mesterséges intelligencia okozta energiaválságokig. Az előrejelzések és elemzések mellett a jelentés ajánlásokat is tartalmaz a politikusok és más döntéshozók számára, hozzájárulva a fejlődés átgondolt és felelős megközelítéséhez, amelynek célja a haladás és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.
A második tanulmány elkészítésében, ami az „AI-Powered HVAC in Educational Buildings: A Net Digital Impact Use Case” címet viseli, szintén közreműködött Rémi Paccoum, a másik szerző pedig Gauthier Roussilhe, az RMIT tudományos munkatársa és doktorandusza volt. A dokumentumban bemutatják, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett fűtési, szellőztetési és légkondicionálási (HVAC) rendszerek hogyan növelhetik az épületek energiahatékonyságát és erősíthetik a környezetvédelmet. Ez azért különösen fontos téma, mert a HVAC-rendszerek az épületek teljes energiafogyasztásának 35-65 százalékát teszik ki. A tanulmány több mint 87 oktatási célra használt ingatlant vizsgált Stockholmban, Svédország fővárosában, hosszabb időn keresztül. A 2019 és 2023 közötti időszakban éves szinten 65 tonna teljes szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést figyeltek meg a vizsgált létesítményekben, ami nagyjából hatvanszorosa az alkalmazott MI-rendszerhez köthető teljes CO2-kibocsátásnak.
A tanulmány még nagyobb szén-dioxid-csökkentési lehetőségekre mutat rá olyan környezetben, ahol a fűtési, hűtési vagy légkondicionálási követelmények magasabbak. A Stockholm és Boston közötti összehasonlító elemzés kimutatta, hogy ugyanannak a megoldásnak a bostoni bevezetésével hétszer nagyobb megtakarítás érhető el a szén-dioxid-kibocsátásban, mint Stockholmban.
E jelentések nyilvánosságra hozása egybeesett a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA globális energia- és mesterséges intelligencia konferenciájával, amelyen a Schneider Electric is részt vett. A konferencián az energetikai és technológiai szektor, a kormányzati szféra, a civil társadalom és a tudományos élet szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia lehetséges hatásait a globális energiarendszerekre, valamint az MI energetikai és éghajlati célok érdekében történő felhasználásának lehetőségeit. A Schneider Electric vezérigazgatója, Olivier Blum, valamint a „Data Centers & Networks Business” részlegért felelős ügyvezető alelnöke, Pankaj Sharma egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt.
„Jelentésünk bemutatása kiemelten fontos időpontban történt, mivel az IEA konferenciája is rámutatott a mesterséges intelligencia energiaágazatra gyakorolt átalakító erejére. Vállalkozásként és kutatóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is formáljuk az energetikai és éghajlati megoldások jövőjét” – jelentette ki Vincent Petit, a Schneider Electric „Climate and Energy Transition Research” területért felelős alelnöke.
A Schneider Electricről
A Schneider Electric jövőformáló küldetése, hogy mindenkit képessé tegyen arra, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a rendelkezésünkre álló energiából és erőforrásokból. Hidat képezni a fejlődés és a fenntarthatóság között, mindenki számára. A Schneider Electricnél ezt úgy hívjuk: Life Is On. Célunk, hogy megbízható partner legyünk a fenntarthatóság és az energiahatékonyság elérésében. Vezető globális ipari technológiai vállalat vagyunk, amely világszínvonalú szakértelmével segíti az elektrifikációt, az automatizációt és digitalizációt olyan területeken, mint az intelligens iparágak, a rugalmas infrastruktúra, a jövőbiztos adatközpontok, az intelligens épületek és az intuitív otthonok. Széleskörű szakértelmünkre támaszkodva integrált, az egész életciklust átölelő, AI-alapú ipari IoT-megoldásokat kínálunk összekapcsolt termékekkel, automatizálással, szoftverekkel és szolgáltatásokkal, illetve digitális másolatok létrehozásával, így nyitva utat ügyfeleink számára a nyereséges növekedés felé.
Emberközpontú vállalat vagyunk, mintegy 150 000 munkatárssal és több mint egymillió partnerrel, akik több mint 100 országban dolgoznak azon, hogy elérhető közelségben legyenek ügyfeleink és az érdekeltek számára. Minden tevékenységünkben bátorítjuk a sokszínűséget és a befogadást, amiben nemes küldetésünk, a mindenki számára fenntartható jövő vezérel minket.
A Schneider Electric Magyarországon
A Schneider Electric 1991 óta van jelen Magyarországon. A hazánkban mintegy 2150 főt foglalkoztató társaság magyar gyárai Zalaegerszegen, Gyöngyösön és Kunszentmiklóson, illetve Dunavecsén találhatók, a régiós feladatokat ellátó, több mint 20 országot kiszolgáló logisztikai központja (CEElog) pedig Szigetszentmiklóson. Emellett Budapesten működik az üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ (Front Office), valamint energia- és fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásának (SB, Sustainability Business) európai központja. A társaság globális pénzügyi és beszerzési szolgáltatásokat nyújtó központjának (GSC, Global Supply Chain) szintén a magyar főváros ad otthont, csakúgy, mint a Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központnak, amely az egész kontinensre kiterjedően támogatja a helyszíni szolgáltatási tevékenységet.
A Schneider Electric dunavecsei okosgyára 2024-ben elnyerte a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) Zéró Karbon Díját új építés kategóriában, a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon pedig első helyen végzett ipar kategóriában. A vállalat „Jövőformálók” kommunikációs kampánya a 2024-es HRKOMM Awardon érdemelt díjat „Globális, Nemzetközi Employer Branding Stratégia Lokalizálása” kategóriában.