A műholdas földmegfigyelés egyik legjelentősebb módszere az aktív leképezésű apertúraszintézis elvén működő műholdradar, mely egyedülállóan időjárástól és napszaktól függetlenül is képes leképezni a Föld felszínét. A felvételek polarizációjával és amplitúdójával vizsgálhatjuk a felszínborítottságot (pl. árvízi elöntés, talajnedvesség, növényborítottság, felszínosztályozás), ha pedig két vagy több, ugyanarról a területről, különböző időpontban készült SAR felvétel fázisinformációit hasonlítjuk össze, akkor felszínmozgásokat is ki tudunk mutatni. Ezt a módszert nevezzük műholdradar-interferometriának (InSAR, Interferometric Synthetic Aperture Radar).
Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programjának keretében létrehozandó Sentinel (vagyis Őrszem) műholdcsalád első elemét, a SAR szenzorral felszerelt Sentinel-1A-t 2014. április 3-án állították Föld körüli pályára, hogy szolgálatszerűen, rendkívül kedvező adatszolgáltatási politikával biztosítsa felvételeit a felhasználók számára.
Az első adatok 2014 szeptemberében váltak elérhetővé, melyek nyers és előfeldolgozott változatai könnyen hozzáférhetőek a kifejezetten az adatelérésre szolgáló Sentinel Data Hubon keresztül. Mivel a műhold széles sávú interferometrikus módjának leképezési adottságai lehetővé teszik, hogy egy felvétel közel 50 000 km2-nyi területet képezzen le, ezért csupán hat felvétellel lefedhető Magyarország teljes területe felszálló és leszálló műholdpálya esetén is.