Közeleg a vég az első magyar műhold számára. A légköri fékeződés napokon belül megpecsételi a sorsát. De még mindig működik, ami óriási eredmény!
A Masat–1 műhold megépítésével és 2012. február 13-i felbocsátásával történelmi sikert értek el a BME oktatói és hallgatói. A műhold élettartama minden várakozást felülmúlt, hiszen tavaly novemberben már 1000 napja keringett a Föld körül. Mostanra már a 15 ezredik keringésén is túl jár, azonban nemsokára eléri Föld körüli pályafutásának a végét, és hamarosan meg fog semmisülni a Föld légkörében.
Ebből az alkalomból Dr. Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja sajtóreggelire hívta meg a Masat sorsa iránt érdeklődő újságírókat. A dékán köszöntőjében méltatta Magyarország első műholdjának jelentőségét. Mint mondta, a Masat–1 megsemmisülésében nem a projekt végét, hanem az űrtevékenység magyarországi felemelkedésének egyik fontos állomását kell látni.
Horváth Gyula (BME Elektronikus Eszközök Tanszéke), a projekt vezetője beszámolt az elmúlt három év legfontosabb eredményeiről. A siker alapját a BME által nyújtott szakmai és informatikai háttér, valamint az Egyetemen összegyűlt több évtizedes tapasztalat jelentette. Csaknem három évvel ezelőtt pályára állt Magyarország első műholdja. Működött, ami önmagában nagy eredmény, a cubesat kategóriájú műholdak kisebb részére jellemző. Ráadásul most már kijelenthető, hogy élete utolsó pillanatáig működik, ami a cubesatok között maga a csoda. Elkészítette az első magyar űrfelvételeket, igaz, a műhold fél aktív mágneses stabilizációjából adódóan csak a déli félgömbről. Minden fedélzeti rendszer redundánsan készült. Bebizonyosodott, hogy ez ilyen kis műholdak esetében is helyes stratégia, mert két év elteltével egy nagyobb napkitörés után át kellett kapcsolni a tartalék rendszerre. A műhold éppen a sajtótájékoztató közben teljesítette 1060. napját és 15 500. fordulatát a Föld körül. Adatainak vételébe öt kontinensről több mint 200 rádióamatőr kapcsolódott be. Az összegyűjtött adatokról a műholdat működtető csapat februárban szakmai konferencián ad tájékoztatást.
A Masat–1 pályára állítása után 300–1450 km közötti keringésű magasságú, elnyúlt ellipszis alakú pályán keringett, 102 perc keringési idővel. Pályája földközeli pontja (perigeuma) környékén erősen hatott rá a közegellenállás, ezért egyre kevésbé tudott eltávolodni a Földtől, a pálya földtávolpontja (apogeuma) egyre csökkent. Eközben keringése egyre gyorsult. (Az égi mechanikai paradoxonként ismert jelenség következtében a fékeződés hatására az űreszköz keringése gyorsul, keringési periódusa rövidül.) Az utolsó napok pályamagasságát bemutató ábráról leolvasható, hogy a perigeum-magasság kevéssé, 196 km-re, az apogeum-magasság viszont jelentősen, 269 km-re csökkent. Következésképpen a pálya excentricitása (lapultsága) is egyre csökkent, a pálya körszerűbbé vált. Keringési ideje az utolsó napokban már csak 89 perc.
Dudás Levente, a Masat csapat tagja ismertette a végórák várható eseményeit. Elmondta, hogy az utolsó napok és órák adatai számos hasznos és a továbblépéshez fontos információval szolgálnak számukra, ezért fokozott figyelemmel kísérik a műhold útját. Ehhez ismételten azok segítségét is kérték, akik korábban is vették a műholdat, mivel az utolsó pillanatok bolygónk bármely pontja fölött elérkezhetnek. Versenyt hirdettek a világ rádióamatőrjei számára, kinek sikerül utoljára venni a Masat jeleit.
A 2015. január 6-án készült előrejelzés szerint a Masat–1 visszatérése 2015. január 9. péntek 21:00 UTC (világidő) és 2015. január 10. szombat 14:00 UTC között várható. Az előrejelzés készítésekor a Masat–1-gyel együtt felbocsátott, de már visszatért cubesatok, az idén január 1-jén megsemmisült román Goliat, valamint a spanyol XatCobeo augusztusi és a lengyel PWSat novemberi visszatérésének elemzését is felhasználták, ezekből következtettek a kockaműholdak pontos légellenállási alaktényezőjére. Maga a vég 15–20 perc alatt játszódik le, a sűrűbb légrétegekben egyre nagyobb közegellenállás következtében rohamosan nő a hőmérséklet. Először az elektronikus alkatrészek válnak üzemképtelenné, majd a forrasztások megolvadnak, a műhold darabjaira hullik, amelyek felizzanak és maradéktalanul elhamvadnak. A Masat–1-ből legfeljebb por és hamu kerül vissza a Földre.
A Masat–1 élete utolsó napjaira vonatkozó előrejelzés, három különböző modell szerint. Látható, hogy a műhold kezdetben 300–1450 km közötti keringési magassága körülbelül 200–300 km közöttire csökkent. A húszperces végjáték péntek éjjel és szombat délelőtt között várható. (Kép: cubesat.bme.hu)
Dr. Gschwindt András, a Masat projekt korábbi vezetője köszönetet mondott annak az 50–60 cégnek és intézménynek, amelyek a műhold megépítését és a földi vevőállomás felszerelését szponzorálták. Végül, de nem utolsósorban a sajtótájékoztatón szóba kerültek a jövőre vonatkozó tervek. Dr. Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója hangsúlyozta, hogy a Masat–1 teljes sikere komoly érv a további projektek szponzorációja mellett. Fontos, hogy a projekt során nemcsak kutatási és oktatási, hanem az iparral való partneri viszony kialakítása területén is értékes tapasztalatokat szereztek a résztvevők. A Masat továbbfejlesztését illetően az alkalmazások, esetleg a piacosítás jöhetnek szóba, de ehhez már 2–3 vagy esetleg 6 egységes cubesatra lenne szükség. Emellett, az újdonságok keresése iránti vágytól hajtva megpróbálkoznak egy a Masatnál 8-szor kisebb műhold megépítésével is. Az Űrvilág kérdésére válaszolva az igazgató megerősítette, hogy egészségesnek tartják a két projekt közötti rivalizálást, de gondoskodni fognak arról, hogy ez ne mehessen egymás rovására.
A Masat teljesítményének elismeréseképpen az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottságának elnöke technikai előadás tartására hívta meg a csapat képviselőjét az Albizottság februári ülésére.