Az évtized végéig négyszeresére javul az orosz műholdas navigációs rendszer pontossága. A tavalyi 3 után idén és jövőre 9 új műhold indítását tervezik.
Kép: Satnav, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága évről évre önálló napirendi pontban tárgyalja a műholdas navigáció kérdését. A témához kapcsolódóan több szakmai előadás is elhangzott az Albizottság legutóbbi, februári ülésszakán. Oroszország képviselője a GLONASSZ rendszer fejlesztésének helyzetéről tájékoztatta az Albizottságot.
A program 2012–2020 közötti fejlesztési szakaszát egy 2007-es elnöki rendelet indította útnak. A 9 éves fejlesztési időszak végéig a szükséges anyagi forrásokat biztosították, a legtöbb szerződést megkötötték. Az elnöki rendelet előírja, hogy a szolgáltatás polgári része az egész világon ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhető, Oroszországban pedig a kormányzati alkalmazásoknál és a kritikus technológiákat alkalmazó iparágakban kötelező a használata.
A folyamatos fejlesztéseknek követően az évtized végéig jelentősen javul a GLONASSZ rendszer pontossága.
A fejlesztési időszakban a felhasználók által elérhető pontosság várhatóak a négyszeresére javul. Ez több tényezőnek köszönhető. Korszerűsítik a földi állomásokat. A műholdakon újabb típusú atomórákat használnak. Korszerűbb technológiákat alkalmaznak a műholdak irányításában. Pontosabb geodéziai rendszer használatára térnek át. A GLONASSZ rendszer időszolgálatát 2 ns (nanosecundum: a másodperc egymilliárdod része) pontossággal igazítják hozzá a világidőhöz, továbbá a rendszeridő hosszú távú stabilitását a 10-17 szinten biztosítják (egy ilyen pontos óra a Naprendszer keletkezése óta eltelt 4,5 milliárd és alatt sietne vagy késne 1 másodpercet!).
A rendszer 2014-ben két GLONASSZ–M és decemberben egy újabb típusú GLONASSZ–K műholddal gyarapodott. 2015–16-ban újabb 9 GLONASSZ–M indítását tervezik. Beszámoltak a GLONASSZ rendszer nemzetközi együttműködéseiről is. Kínával 2014-ben írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatot, Brazíliában követőállomásokat helyeztek üzembe, az Egyesült Államokkal még 2012-ben újították meg az együttműködési megállapodást, az EU-val pedig még csak tárgyalnak a műholdas navigáció területén lehetséges együttműködésről.