A vezető energetikai és automatizálási cég, az ABB nemzetközi kutatási díjat alapított, így tisztelegve az igazgatótanács elnöke, Hubertus von Gruenberg munkássága előtt, aki nyolc év után távozik az elnöki székből. Az ABB a díjjal a világszínvonalú kutatást kívánja ösztönözni a cégcsoport fő tevékenységi területének számító energetikában és automatizálásban, illetve ezek alkalmazásában a közművek, az ipar, a közlekedés és a közlekedési infrastruktúra terén.
Az ABB a Hubertus von Gruenbergről elnevezett kutatási díjjal (ABB Research Award in Honour of Hubertus von Gruenberg) azokat a kiemelkedő PhD kutatásokat kívánja elismerni, amelyek a szoftverek, az elektronika és/vagy az új anyagok kreatív hasznosítása terén alkotnak kiemelkedőt, hogy ezzel is elősegítse új ipari megoldások megszületését.
A 300 000 dollár értékű ösztöndíjra - amellyel az ABB a posztdoktori kutatást támogatja - az energetikára és automatizálásra szakosodott egyetemek bármelyik doktorandusz hallgatója pályázhat. A díjat először 2016-ban, majd ezt követően három évente ítélik oda.
Von Gruenberg elméleti fizikusként végzett. Az 1970-ben írt doktori disszertációjának témája Albert Einstein relativitás-elmélete volt. Von Gruenberg kiemelkedő szerepet játszott az ABB fenntartható növekedési pályára állításában, és abban, hogy a cégcsoport a technológiai innováció vezetőjeként megszilárdítsa hírnevét. Von Gruenberg 2007-től 2015-ig töltötte be a igazgatótanács elnöki tisztségét. Az elnökségével fémjelzett időszakban a cégcsoport árbevétele 24,5 milliárd dollárról 40 milliárd dollárra nőtt, és olyan jelentős technológiai áttörést jelentő termékekkel jelentkezett a piacon, mint például a hibrid HVDC (nagyfeszültségű egyenáramú) megszakító, amely mérnöki körökben 100 éve megoldásra váró kérdésre ad választ, és megnyitja az utat az egyenáramú hálózatok kiépítése előtt.
„Jó üzleti érzékének, és annak köszönhetően, hogy felismerte, milyen fontos az ABB számára a technológiai újítás, Hubertus von Gruenberg meghatározó szerepet játszott abban, hogy az ABB-t az energetika és az automatizálás egyik vezetőjeként pozícionáljuk” – mondta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója. „Most, hogy leköszön az igazgatótanács elnökségi posztjáról, az ABB azzal tiszteleg munkássága előtt, hogy egy róla elnevezett díjat alapít, amellyel a jövő legígéretesebb technológiai szakembereit kívánjuk ösztönözni és segíteni.”
A díjat 2016-ban először odaítélő testületben a zürichi Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (ETH), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), a pekingi Tsinghua Egyetem és az Imperial College London neves professzorai mellett Hubertus von Gruenberg és Claes Ryott, az ABB technológiai igazgatója, foglal majd helyet.
A technológiai újítás az egyik tartópillére az ABB Next Level stratégiájának is, amelynek az célja, hogy az innováció-orientált nyereséges növekedés, az üzleti folyamatok következetes végrehajtása és az üzletszempontú együttműködés segítségével felgyorsítsa a fenntartható értékteremtést. Ezen újítási törekvések egyik szép példája YuMi, az első együttműködő, kétkarú robot, amely 2015 elején került a piacra.
A globális hírügynökség, a Thomson Reuters 2014-ben a harmadik egymást követő évben ismerte el az ABB innováció terén nyújtott kiemelkedő teljesítményét, és sorolta a cégcsoportot a világ 100 vezető újítója közzé. Az ABB 2014-ben és 2013-ban több szabadalmi bejelentést nyújtott be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO), mint bármely másik svájci központú vállalat. Az ABB évente 1,5 milliárd dollárt fektet be kutatás-fejlesztési tevékenységbe, és világszerte 8500 műszaki szakembert alkalmaz.