A múlt héten eldőlt, melyik európai–kínai ötletet támogatják, és kialakult a hármas „döntő” mezőnye a 2025-ös startra szánt M kategóriájú tudományos műholdért folyó versenyben is.

galaxy

Mint januárban magunk is beszámoltunk róla, az Európai Űrügynökség és a Kínai Tudományos Akadémia közös felhívásban keresett ötleteket egy együttesen megvalósítandó tudományos űreszköz tervéhez. A pályázatra végül összesen 13 javaslat érkezett, különféle fizikai, asztrofizikai és napfizikai témákban. Az európai és kínai bírálók az űridőjárás kutatását célul kitűző SMILE tervét ítélték a legígéretesebbnek.

A központi csillagunkból, a Napból érkező töltött részecskék árama, a napszél, valamint a Földet egyfajta buborékként körbevevő, védelmező magnetoszféra kölcsönhatása áll az űridőjárás jelenségei mögött. A 2021-ben indítandó SMILE feladata képet alkotni a magnetoszféráról, ami elősegíti a mindennapi életünket is befolyásoló űridőjárás jobb előrejelzését. A főleg európai építésű műhold egy kínai Hosszú Menetelés-2C rakétával indul igen elnyúlt, a felszíntől kb. 130 ezer km-re is eltávolodó ellipszispályára. Fedélzetén röntgen és ultraibolya képalkotó berendezések, részecskedetektor és magnetométer is lesz. A tudományos műszerek Nagy-Britanniában, Kanadában és Kínában készülnek, jelentősebb finn és amerikai részvétellel.

A SMILE a szintén európai–kínai együttműködésben készült műholdpáros, a 2003-ban és 2004-ben indított Double Star hagyományait folytatja. A tervezett új műhold legfőbb újdonsága, hogy míg az űridőjárás kutatására eddig felbocsátott űreszközök elsősorban „maguk körül”, lokálisan végeztek méréseket, addig a SMILE egy globális kép kialakítására tesz kísérletet. Ezt arra a közelmúltbeli felfedezésre alapozzák, hogy a magnetoszféra röntgensugárzást bocsát ki. A most a részletes kidolgozás fél évig tartó fázisába lépő SMILE programjának tervezett költsége 92 millió euró, fele-fele arányban európai és kínai pénzügyi hozzájárulással. A formális kiválasztás novemberre várható, utána további két év munkát követően, 2017-ben derül ki, hogy a SMILE tényleg megvalósul-e.

Az ESA Cosmic Vision programjának negyedik, közepes méretű tudományos küldetésére korábban 27 javaslat érkezett. A három legjobbnak minősített jelölt között megtalálható az exobolygók légkörét vizsgáló, röntgencsillagászati, illetve plazmafizikai célú űreszköz is. A megcélzott startdátum 2025. Az ARIEL, THOR és XIPE nevű javaslatok számára most kezdődik a verseny következő felvonása, a tervek részletesebb kidolgozása. Az ESA az M osztályú űrprojektekre 450 millió eurós felső költséghatárt szabott meg. Ez lényegében kizárja a bolygóközi űrszondák megépítését ebben a kategóriában.

A brit vezetésű ARIEL egy 90 cm átmérőjű, az infravörös tartományban érzékeny űrtávcső volna. Mintegy 500 ismert, más csillagok körül keringő bolygót tanulmányozna, hogy megállapítsa, légkörüknek mely gázok a fő összetevői. A svéd irányítással javasolt THOR a plazmában lezajló turbulens folyamatokat kutatná a Föld környezetében, amiből a Nap és más csillagok viselkedésére is következtethetnének. A röntgentávcső szupernóvákat, távoli aktív galaxismagokat, fekete lyukak és neutroncsillagok környezetét vizsgálná. Ez volna az első olyan érzékeny röntgencsillagászati műszer, amely képes lenne a röntgensugarak polarizációját is kimutatni.

A Cosmic Vison első három M osztályú űreszköze a 2018-ban induló Solar Orbiter, a 2020-ban pályára álló Euclid űrtávcső, valamint az exobolygó-kereső PLATO, 2024-re tervezett starttal.