A munkaadók irreális elvárásokat támasztanak a végzős halhatókkal szemben, miközben hazánkban több mint négyezer nyitott mérnöki pozíció található jelenleg is.
Világszerte nagy igény van a jól képzett mérnökök iránt, azonban Magyarországon a végzős mérnökhallgatók zöme még nyelvvizsgával sem rendelkezik. A mérnökhiány olyan mérteket öltött itthon, hogy az a gazdaságra is kihatással van. Kutatások szerint, ha minden üres mérnök pozíciót betöltenének az országban, az képes lenne milliárdos termelés növekedést eredményezni.
Azonban jó hír lehet, hogy a 18-29 éves korosztály körében 2. helyen szerepel a mérnök a munkakörök népszerűségi rangsorában. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a válaszadók valóban a mérnöki pályát fogják választani. Ez azért is lehet így, mert a lakosság nagy része nincs tisztában a mérnöki szakma valódi mibenlétével, és jelentőségével.
Hazánkban a mérnöki végzettség nem jár a feltételezett megbecsüléssel. A felmérések szerint a mérnökhiány leginkább abból ered, hogy a munkaadók nem becsülik meg a mérnökeiket sem anyagilag, sem erkölcsileg. Továbbá az is egy fontos szempont, hogy olyan magas elvárásokat támasztanak a jelentetőkkel szemben, amire képesek arányos juttatásokat nyújtani.
Ilyen feltételek mellett a diákok kétszer is meggondolják, mielőtt a mérnöki pályát választják, így egyre növekszik a szakemberhiány. A betöltetlen mérnöki állások száma folyamatosan növekszik, utánpótlás azonban nem érkezik. A karrierlehetőségek javuló tendenciát mutatnak, azonban a friss diplomások nem rendelkeznek piacképes tudással.
A legszerényebb becslések szerint is 50 milliárdos plusz termelést jelentene országos szinten, ha minden nyitott mérnöki pozíciót betudnának tölteni a megfelelő tudású munkaerővel. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség ezért tűzte ki céljának, hogy népszerűsítse a szakmát ezzel elősegítve az utánpótlást.