Terven felül, már tavasszal pályára állítanának két újabb európai navigációs műholdat. A 2016-ra szóló eredeti elképzelések szerint, csak az év második felében folytatták volna a Galileo műhódrendszer kiépítése.
Kép: ESA
Akkor egy Ariane-5 ES hordozórakétával mindjárt négy új űreszköz került volna közepes magasságú Föld körüli pályára. Most az Európai Bizottság felkérte a műholdrendszer technikai megvalósításáért felelős Európai Űrügynökséget, hogy a négyes start előtt már májusban is bocsásanak fel két Galileo holdat. A cél az eddig már hosszú éveket késett saját, független európai navigációs műholdrendszer kialakításának felgyorsítása.
A két, egyenként 738 kg-os műhold várhatóan május 24-ére előrehozott startját ugyanúgy egy orosz gyártmányú Szojuz hordozórakétával, a francia guyanai Kourouból végzik majd, mint az eddigi hat Galileo startot, amelyek nyomán tehát az elmúlt négy év alatt 12 műhold állt pályára. Igazából nem történik más, mint a hosszabb távra betervezett startok átütemezése, helycseréje. Ezek szerint ugyanis három alkalommal indítanak 4-4 műholdat egyszerre Ariane-5-tel, kettőt pedig Szojuzzal. Most a Szojuz rakétával tervezett startot hozzák előre 2017 elejéről.
A Galileo majdani 30 műholdból álló konstellációja, amely három pályasíkban helyezkedik el, a kiépített rendszer pályasíkonként 2-2 tartalék műholdat is tartalmaz. Az idei év végére még nem fog elkészülni a teljes rendszer, azonban reményeink szerint a használnák már használatba vehetik a műholdrendszer szolgáltatásait.