A nyomásálló tokozás (MSZ EN 60079-1)
| Az előző részben az általános követelményekről írtunk, most az egyik leggyakoribb, klasszikus védelmi módról, a nyomásálló tokozásról lesz szó. E védelmi mód lényege, hogy a robbanásveszélyes környezetbe szánt villamos berendezést beletesszük egy zárt, robosztus tokozatba (jobboldali képünk), amely úgy van “megkonstruálva”, hogy a tokozat belsejében keletkező esetleges robbanás ne szökjön ki, ne terjedjen át a tokozat körülötti térbe. |  |
A védelmi mód részletes leírása az MSz EN 60079-1-ban található.
Rések mindenütt...
Egy nyomásálló tokozást szemrevételezve megállapíthatjuk, hogy nem egy légmentesen lezárt dobozról van szó. A fedél tele van leszorító csavarokkal, és körbe sincs lehegesztve… Erre nincs is szükség, hiszen a cikksorozatunk 1. részében elmondtuk, hogy egy bizonyos résméret alatt a robbanás nem bír kiszökni. Ez volt a MESG, a kísérletileg biztos résvastagság. Főként ez határozza meg, hogy egy EEx d (így jelölik a nyomásálló tokozást, a német “druckfeste kapselung” miatt) tokozat milyen gázközegre alkalmazható. (Robbanási osztályok – lsd. 1. rész…)
Csak meg ne sérüljön!
Mivel a védelem hatásossága a rések szigorú ellenőrzésétől függ, a szabvány ezer előírást tartalmaz arra, milyen konstrukciós elemnél (illeszkedő síkok, menetek, átvezető furatok, stb.) mekkora rések lehetnek. Amíg új a tokozat, ezzel nincs is gond. Ha azonban többször szétszedik-összerakják, kopások, sérülések történhetnek. A védelem hatékonyságát pl. egy – illeszkedő felületre mért – kalapácsütés, vagy odakoccanó szerszám teljesen lerontja. Szabad a dobozt javítani, vagy eldobni? Javítani csakis jogosult szakműhelyben szabad, és utána (jogosult vizsgálóállomáson) meg kell vizsgálni, sikerült-e a javítás. Néha olcsóbb egy újat venni…
Mérjük a réseket!
Ha a tokozaton kopás, sérülés látható, méréssel kell ellenőrizni hogy a rések határon belül vannak-e. Emiatt illeszkedő felületet nem is szabad lefesteni egy EEx d tokozatnál, mert a festék könnyen lepereg… A rés pedig olyan huncut dolog, hogy nem mindig egyszerű egy résmérővel megmérni. (Pl. a furat és a csavarszár közötti rés. Ezért fontos, hogy az EEx d tokozatra nagyon vigyázzunk. Robosztus, de sérülékeny.
Tömszelencék
A tokozatokba – és a többi nyomásálló tokozású villamos gyártmányba – legalább 1 db kábelt be kell vezetnünk. Ezt kizárólag EEx d védelmi módú tömszelencén tehetjük meg. Idáig egyszerű. Mi a helyzet akkor, ha a tokozaton csak egy tömszelence van, nekünk viszont kellene még egy? Rb-s szakvizsgával rendelkező személy megfúrhatja a tokozat falát, de csak oly módon, hogy a mechanikai szilárdságot ne rontsa le. Ebbe a furatba szabványos menetet vághat, de legalább 5 teljes menetnek kell lenni a falban. Ebbe a menetbe belehajthat egy EEx d tömszelencét, ha annak legalább 5 teljes menete belecsavarodik a furatba. A tokozatot ezután ismételt Rb-s felülvizsgálatnak kell alávetni, és erről jegyzőkönyvet kell kiállítani. Ez nagyon fontos, mert ha egyszer valami történik, tudni kell, ki fúrta meg a dobozt, hány és milyen tömszelencét tett fel rá. A későbbi “barkácsolások” miatti felelősségrevonástól menthet meg ez a jegyzőkönyv, nem árt, ha melléklete egy fotó is… Mit tehetünk a dobozba? 
A tokozatot belső térfogatának 70%-áig szabad csak kitölteni. Ez legtöbbször teljesül is, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a hőtermelésre. Hiába ugyanis a szuper tokozat, ha annak felületi hőmérséklete meghaladja az előző részben leírt határokat! A robbanás bizonyos. Nyilvánvaló hogy nagyobb tokozat nagyobb felületen hűl, a hőmérséklete alacsonyabb. Ez nem csupán robbanásvédelmi szempontból fontos, hanem azért is, hogy a beépített berendezés ne kapjon “hőgutát.” A berendezett és készre szerelt tokozatot egyébként csakis műszaki felülvizsgálatot követően szabad üzembe helyezni, és e felülvizsgálatnak (Jegyzőkönyv!) ki kell terjedni ezekre a szempontokra is.
Feszültség alatt felnyitni tilos!
Ezt a feliratot mindig ott találjuk az EEx d dobozokon. Logikus, hiszen a tok kinyitásával a védelem hatástalanná válik. Ez az EEx d egyik legnagyobb hátránya: Állítgatást, kezelést igénylő eszközöket nem tehetünk bele. (Vagy legalábbis nem egyszerű..) Sok cégnél engedélyezik – kényszerből – hogy folyamatos, helyszíni gázszennyezettség-mérés mellett a tokot feszültség alatt felnyissák, ha a gázszennyezettség az ARH 20%-a alatt van. Ezt, mindig mint rendkívüli esetet kezeljük, ne váljon szokássá hogy egy “biankó” engedély ott lapuljon a műszerész táskájában!
Jelölés
A nyomásálló tokozások fenti szabvány szerinti jelölését a következő példán mutatjuk be: Ex d IIC T3 Itt az “Ex” azt jelenti, az EuroNorm-nak megfelelő készülék, “d” a nyomásálló tokozás jele, “II” a felszín feletti alkalmazhatóságot jelöli, “C” az MESG szerinti robbanási osztály, “T3″ pedig a megengedhető hőmérsékleti osztály. Ezt is figyelnünk kell, mert a környezet hiába kapott T1 besorolást, ha a tokozat nem melegedhet a T3-ra jellemző 200 Celsius fölé! (pl. anyaga miatt) Némiképpen bonyolítja a helyzetet, hogy küszöbön áll kis magyar hazánkban is az ATEX ajánlások hatályba lépése.
E tárgyban korábbi cikkünk elolvasását javasoljuk.