Méréstechnika - Alapfogalmak

Szeretnénk, a méréstechnológiához kapcsolódó alapszíntű ismereteket megosztani az olvasóinkkal, hogy bárhol, bármikor, a kérdéses témában segítséget nyújtson és elérhető legyen az önök számára.

A tudásbázis cikkek feladata, hogy a szakmai ismereteket elérhető formában szolgáltassa az olvasóknak, szakmai dolgozóknak, a teljesség igénye nélkül.

Nos, vágjunk is bele.

A méréstechnika alapfogalmai:

Mérés

A mérés összehasonlító tevékenység, melyek során a vizsgált anyag, fizikai elem valamely mérendő fizikai jellemzőjét valamilyen erre alkalmas, általában szabványosított, fizikai alapmennyiséggel hasonlítják össze, hogy megkapják a mérőszámot.

A mérés során azt állapítjuk meg, hogy a mérendő mennyiség hányszorosa a mértékegységnek.

A mért mennyiség

A mérés során a mért mennyiséget jellemző számérték. Ehhez

előzetesen rögzítenünk kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet.

Mennyiség = mérőszám * mértékegység.

Mértékegység

A mérendő mennyiség meghatározását szolgáló egységül választott

mennyiség.

Mérőszám

A mérendő mennyiség/mértékegység, megmutatja, hogy az egységül választott

mértékegység a mért mennyiségben hányszor van meg

Mért érték

a mérendő mennyiségnek méréssel meghatározott értéke. Mért értéknek tekintjük a sorozatmérés eredményét. Mért értéknek tekintjük a sorozatmérés empirikus értékét.

Mérési eredmény

Egy vagy több mért értékből számítással meghatározott mennyiség.

Ellenőrzés

Az ellenőrzés annak a megállapítása, hogy a vizsgált anyag, munkadarab valamely jellemzője megfelel-e az előírt jellemzőknek.

Mérési pontosság

A mérési pontosság a tényleges fizikai érték és a mért érték közötti különbség.

SI

Mértékegység rendszer. Az SI mértékegységrendszer használata 1980 óta kötelező hazánkban.

 

A méréseket a mérési módszerek alapján is megkülönböztetünk:

Analóg mérési módszer

A mérendő mennyiségekhez folytonosan változó mennyiségeket rendelünk hozzá (pl. egy mutató szögelfordulása).

Digitális mérési módszer

A módszer a mérendő mennyiségekhez egymástól adott lépésnagyságokkal különböző mennyiségeket rendel ( pl. egy számkijelző által mutatott számérték).

Közvetlen mérés

Az ismeretlen méretet úgy mérjük meg közvetlenül, hogy

melléhelyezzük (ráhelyezzük) a mérőeszközt és a mérendő méretet összehasonlítjuk a mérőeszközön lévő osztások számával. Ennél a mérésnél tehát a mérési eredmény

– a mérőszám – közvetlenül leolvasható.

Közvetett mérés

nem a keresett mennyiséget mérjük (pl: meneteknél nem

középátmérőt, hanem azzal arányos mennyiséget mérünk és a keresett mennyiséget számítással határozzuk meg

 

A méréshez kapcsolódó eszköz fogalmak:

Mérőműszer

olyan mérőeszköz, amellyel méréskor a mérési eljárás okozta hibával meghatározzuk a mérőszámot vagy annak kiszámításához szükséges mérési eredményt, de nem tartozik a mértékek fogalomkörébe

Mérőeszköz

Mérőeszközzel győződhetünk meg arról, hogy a készítendő (elkészített) munkadarab méretei megfelelnek-e az előírásoknak. A mérés eredményét mindig számokban kifejezve kapjuk meg. Ilyen eszközök pl. a tolómérők, a szögmérők, a mikrométerek

Mérték

A mértékek olyan mérőeszköz, amely egyetlen méretet testesít meg. Pl: mérőhasáb, ezek 0,001 mm pontosságúak

Etalon

Olyan megfelelően őrzött minta, amely egy vagy több mennyiség

meghatározott értékét maradandóan megőrzi.

 

A mérés folyamatához kapcsolódó fogalmak:

rendszeres hibák

-       melyek a mérés megismétlésénél változatlan értékkel és előjellel fellépnek,

-       melyeknek hatását előre figyelembe lehet venni,

-       - melyek nagysága elméleti vizsgálattal, más méréssel összevetve meghatározható.

véletlen hibák

-       a mérés során véletlenül jelennek meg,

-       a mérési sorozatok szórását eredményezik,

-       - forrása zaj, interferencia, nemlinearitás.

Durva hibák

-       a mérést végző dolgozó által elkövetett, helytelenül végrehajtott mérésből adódó hiba,

-       erős környezeti hatás okozta hiba,

-       nem megengedett,

-       forrása - rossz mérési elv, mérés elvi hibája, pontatlanság,

-       a mérés során vagy kiértékeléskor a durva hiba általában felfedezhető, és a

-       hibaforrással együtt a durva hiba is megszüntethető (meg KELL szüntetni!).

 

A mértékegységek:

Magyarországon 1980-ban vezették be törvényes mértékegységként az SI nemzetközi mértékegységrendszert. Az SI (Systeme International = nemzetközi rendszer)

- hét alapmennyiségből, és

- két kiegészítő mennyiségből, ill. mértékegységből, és

- az ezekből származtatott mennyiségekből és egységekből áll.

 

A hosszúság használatos mértékegységei a következők:

- 1 km = 1000 m

- 1 m = 100 cm

- 1 m = 10 dm

- 1 cm = 10 mm

- 1 mm = 1000 um (mikrométer)

A tömeg használatos mértékegységei

- 1 t = 1000 kg

- 1 kg = 1000 g

- 1 kg = 100 dkg

- 1 g = 1000 mg

Az idő használatos mértékegységei

- h - (óra) min – (perc) s – (másodperc)

- 1 nap = 24 h = 1440 min = 86 400 s

- 1 h = 60 min = 3600 s

- 1 min = 60 s

A hőmérséklet használatos mértékegységei

Egység neve:                     Kelvin        Jele: K

Megengedett mértékegység:        Celsius fok Jele: oC

1K hőmérsékletváltozás = 1 oC hőmérsékletváltozással egyezik meg

A kelvin skála 273 K értéke = egybeesik a Celsius skála 0 oC értékével

Terület használatos mértékegysége

Jelölése:            A      Mértékegysége: 1 m2

Térfogat használatos mértékegysége

Jelölése:            V      Mértékegysége: 1 m3

Erő használatos mértékegysége

Jelölése: F                 Egységének neve: Newton   Jele: N

Nyomás használatos mértékegysége

Jelölése: p                 Egységének neve: Pascal            Jele: Pa

Továbbá használatos:  A bar (jele bar) és a millibar (jele mbar, illetve mb)

Nem tartoznak az SI mértékegységek közé, ennek ellenére ma az 1 bar a nyomás általánosan használt standard értéke. 1 bar = 100 kilopascal nyomásnak felel meg, és megközelítőleg egyenlő a Földön a tengerszinten mérhető atmoszferikus nyomással.

1 bar = 100 000 Pa = 100 kPa = 1 000 000 dyn/cm²

1 mbar = 0,001 bar = 100 Pa = 0,1 kPa = 1 hPa = 1 000 dyn/cm²

Feszültség használatos mértékegysége

Jele: U              Mértékegysége:  V (Volt)

Áramerősség használatos mértékegysége

Jele: I                       Mértékegysége:  A (Amper)

Ellenállás használatos mértékegységei

Jele: R                      Mértékegysége: Ω (Ohm)

 

A méréstechnológiával kapcsolatosan a fenti alapfogalmak ismerete segítséget nyújt a további cikkeinkben lévő méréstechnikák értelmezéséhez.