Vékony, könnyű, rugalmas, energia hatékony és előre meghatározható költségű. Ezen pozitívumok mind a szintetikus anyagokból készült mikroelektronikai alkatrészek jellemzői.
Kép: IEC
Ez a technológia rugalmas kijelzők, érintőképernyők, RFID címkék és napelemek formájában jelenhetnek meg a jövő piacán.
Technische Universität München fizikusai borotvapenge vékonyságú polimer elektródákat hoztak létre egy nyomtatási eljárással. Az eljárás különlegessége hogy nagyban javította filmre nyomtatott áramkörök elektromos tulajdonságait.
Mostanra elérhetővé váltak a filmre nyomtatható napelemek, poszterként feltekerhető OLED kijelzők, az ilyen új technológiai vívmányok mellett fontos a nyomtatható elektronika fejlesztése is. Hiszen még nincs kitaposva az út a tömeggyártásához.
További fejlesztést igényel a rugalmas vezető rétegek közti kapcsolat megfelelő kialakítása. Eddig kristályos indium-ón-oxidot alkalmaztak, azonban ez az anyag számos hátránnyal jár. Hiszen akadályozz a rugalmasságot, túl magas az eljárás gyártásai költsége, és nem utolsó sorban az indium rendkívül ritka anyag, így csak korlátozott mennyiségben fellelhető.
Végül egy másik kutatás eredményeit felhasználva sikerült pótolni az indium-ón-oxidot, mégpedig a Lawrence Berkeley National Laboratory polimer molekulák térhálósítási eljárásának felhasználásával. Az eljárásnak köszönhetően nőtt a távolság a molekulák között miközben a vezetőképesség is javult.
A Technische Universität München kutatói tovább fejlesztik az elektród anyagok ipari felhasználását, hiszen eddigi eredményeik megalapozták a technológia létjogosultságát.